A szavak jelentősége: Natalia Ginzburg – Családi szótár

„Szigorúan ítélt, mindenkit lehülyézett. Nála a hülye szinonimája a „sükebóka” volt.” – ez az egyik első dolog, amit Natalia Ginzburg édesapjáról megtudunk a Családi szótár című könyvében. Ginzburg sajátos családregényében a szereplőket a szavaik, szófordulataik határozzák meg, előbb tudjuk meg, hogy beszéltek a bizonytalanságaikról, a világnézetükről, milyen szavakkal palástolták a fájdalmaikat, vagy épp aggodalmaikat, mint azt, hogy néztek ki, vagy épp mit viseltek. Az 1963-ban Strega-díjjal kitüntetett regény látszólag nem több egyénekre jellemző szavak gyűjteményénél. Valójában azonban egy csodálatos, érzékeny történet, ami úgy szól a családi összetartásról, az elmúlás felett érzett fájdalomról, a háborús kiszolgáltatottságról, hogy jóformán alig vesszük észre, mégis érezzük.

MI összefoglaló

"A szöveg Natalia Ginzburg Családi szótár című regényének nyelvi világát és témáit elemzi: a családi szóhasználat, a generációkon át öröklődő kifejezések és azok identitásformáló ereje áll a középpontban. Bemutatja, hogyan idézik fel a szavak a félelmet, a humorral vegyített fájdalmat és az összetartást a háborús, antifasiszta kontextusban, különös tekintettel az abruzzói kitelepítésre és a könyv személyes vonatkozásaira. Kiemeli a szerző visszafogott, hétköznapi stílusát és a fordító, Todero Anna munkájának jelentőségét a nyelvi árnyalatok átadásában."

Hangulat: Pozitív (68%)

Érzelmi töltet: elmélyedés

Személyek:

Giuseppe

Leone Ginzburgh

Todero Anna

Natalia Ginzburg

Helyszínek:

Franciaország

Olaszország

Róma

Európa

Abruzzo

Hasonló cikkek