„Először és utoljára”

"Kiss Tibor Noé a transznemű identitás feldolgozásaként írt regényéről beszél: az Olvadás főhőse egy nagymamáját épp elveszítő harmincas nő. Elmondja, hogy az írás önterápia volt, a korábbi kötetek (Inkognitó, Aludnod kellene) hozták el a szakmai visszhangot, és reflektál a magyar közélet transzneműségről szóló vitáira, a kormányzati pánikkeltésre, valamint arra, hogy a társadalom egyes részei toleránsabbá váltak, részben személyes kapcsolatok miatt."