A lakosság évek óta sokkal magasabb inflációt érez a valóságosnál, ami főként az elszálló élelmiszerárak miatt van

"A magyar infláció tartósan magas, a KSH júliusi adat 4,3 százalék volt, míg a lakosság inflációérzete 12–14 százalék körülire ragadt. Az elmúlt években különösen az élelmiszerek (72% feletti) és energiaárak drágultak, ami erősen befolyásolja a lakosság várakozásait. Az MNB szerint a magas várakozások akadályozzák a dezinflációt; a kormány árréssapkát alkalmaz a kiskereskedelemben, amit meghosszabbítottak, de ez piactorzító hatású és vállalati veszteségeket okoz. Nemzetközi összevetésben a magyar infláció már nem az élen jár az EU-ban, a gazdaság azonban stagnáló növekedés mellett magas inflációs környezetbe (stagfláció) került."