Egyre érdekesebb dolgokra bukkannak a magyar kutatók: ez állhat a korai dunavirágzás hátterében

"A dunavirág lárvák áprilistól kelnek, ezért fejlettségük és rajzásuk erősen függ az élőhely táplálékellátottságától. Rábán a nagy szervesanyag-tartalmú partokban fejlődő lárvák gyorsabban nőttek, emiatt július elején indult rajzás; a Dunán Budapesten július 19-én kezdődött a korai, elhúzódó rajzás. A kutatók az alacsony vízállás és a nagyobb fényáteresztés miatti alganövekedést jelölik meg a jobb táplálékellátottság és így a korai rajzás lehetséges okaként. A jelenség folyónként eltérő: az Ipoly később kezdett, és kérészeket találtak belterületeken is, ami oldalirányú terjedést jelezhet, de a Homokhátság kiszáradása sokszor ellehetetleníti a kolonizációt. Védelmi intézkedésként kék, úgynevezett kérészmentő fényeket helyeznek üzembe hidaknál, bár a nagy teljesítményű hídvilágítás csökkentheti ezek hatékonyságát; a kutatók a hídvilágítás korszerűsítését javasolják. Megfigyeléshez éjszakai lámpa használata ajánlott, de a rovarokat vízfelszín fölött kell tartani, hogy le tudják rakni petéiket."