
Ukrajna
Orbán Viktor kritikája az Ukrajna-párti hazai petíció aláíróival szemben
9 cikk
+3
Kiegyensúlyozott





Kiegyensúlyozott
Több mint 40 közéleti személy egy nyílt levélben szolidaritást vállal Ukrajnával és elutasítja az orosz agressziót. A petíció több tízezer aláíróval bírt, amire Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi médiában reagált, kritikusan bírálva az aláírókat, mondván, hogy azok Magyarország érdekeit semmibe veszik, és akaratlanul is Oroszország érdekeit szolgálják. A levél aláírói kiállnak Ukrajna területi egysége mellett, támogatják az ukrán hadsereget, és az 1956-os magyar forradalom örökségeként elutasítják az orosz imperialista terjeszkedést.
Orbán Viktor álláspontja Ukrajna EU-csatlakozásáról
8 cikk
+1
Jobbközép





Jobbközép
Orbán Viktor egy online kommentben kifejtette, hogy Magyarország nem támogatja Ukrajna uniós csatlakozását, mivel az a EU számára közvetlen konfliktushelyzetet teremtene Oroszországgal folytatott háború miatt. Szerinte igazságtalan elvárni bármely tagállamtól, hogy vállalja ezt a kockázatot, miközben Zelenszkij az egységes döntéshozatalt és a csatlakozás elfogadását hangsúlyozza.
Rekordszámú vélemény született Ukrajna uniós csatlakozásáról a Voks 2025 szavazáson
5 cikk
Jobbközép




Jobbközép
Több mint 2,2 millióan adtak véleményt Ukrajna uniós csatlakozásáról a Voks 2025 véleménynyilvánító szavazáson, melyen a papíralapú szavazatok száma meghaladta a 2 milliót. Egy korábbi 500 ezres papíralapú eredményről szóló állítás álhírnek bizonyult. Az eseményt a szervezők az eddigi legsikeresebbnek értékelték.
Szerbia felfüggeszti fegyverexportját az ukrajnai fegyverszivárgás miatt
5 cikk
Jobbközép





Jobbközép
Szerbia teljes mértékben leállította fegyverexportját, és csak saját hadseregének szállít fegyvereket, miután szerb fegyverek jelentek meg a konfliktusban Ukrajnában. Aleksandar Vucic elnök hangsúlyozta, hogy ezentúl csak rendkívüli esetekben térnek el ezen szabálytól, mindig Szerbia érdekeit szem előtt tartva. Az orosz hírszerzés jelentései szerint szerb hadiipari cégek titkos szállításokat folytatnak Ukrajnába más országokon keresztül, ami bonyolítja a helyzetet. Emellett Szerbia továbbra is jelentős mértékben függ az orosz gáztól, és a diverzifikáció csak éveken belül várható.
Nagy-Britannia megerősíti védelmét a fokozódó biztonsági fenyegetések miatt
4 cikk
Jobbközép




Jobbközép
Nagy-Britannia új nemzetbiztonsági stratégiája arra hívja fel a figyelmet, hogy fokozódik a fegyveres fenyegetettség, különösen orosz és iráni kibertámadások és szabotázsakciók miatt. Az elmúlt két évben több mint 90 ezer kibertámadást jelentettek a brit katonai infrastruktúra ellen. A kormány kiberhadviselési parancsnokság létrehozásával és megerősített védelemmel készül a közvetlen fenyegetésekre és a potenciális háborús helyzetekre.
Szijjártó Péter az Ukrajna NATO-tagságáról és a békepárti megközelítésről
4 cikk
Jobbközép




Jobbközép
Szijjártó Péter külügyminiszter a NATO-Ukrajna Tanács munkavacsorája után bírálta a jelenlegi konfliktuskezelési stratégiát, mely szerinte meghosszabbítja a háborút és gyengíti az európai gazdaságot. Üdvözölte az amerikai politikusok, különösen Marco Rubio és Donald Trump békepárti álláspontját, megemlítve, hogy a béke csak diplomáciai úton érhető el, nem harctéren. Magyarország több éve a tűzszünet és tárgyalások mellett áll ki, és háláját fejezte ki Törökországnak a közvetítői szerepért. Kiemelte, hogy a NATO-csúcson eltávolították az Ukrajna NATO-tagságának megállapítását, és ezt helyesnek tartja, mivel szerinte az Ukrajna tagsága harmadik világháborúhoz vezetne, amit Magyarország nagyon nem kíván.
Mark Rutte: A NATO-tagoknak erősíteniük kell védelmüket az orosz fenyegetés miatt
4 cikk
Jobbközép




Jobbközép
Mark Rutte hangsúlyozza az Egyesült Államok NATO iránti elkötelezettségét, ugyanakkor az európai és kanadai tagországoknak növelniük kell védelmi kiadásaikat az orosz fenyegetés miatt. Felhívja a figyelmet a védelmi ipar felgyorsítására, a hadseregek mobilizálhatóságának javítására és mesterséges intelligencia alapú rendszerek fejlesztésére. Rutte kiemeli, hogy a NATO válaszlépése bármilyen támadásra pusztító lesz, és béke csak erős védelemmel biztosítható. A NATO-nak fel kell készülnie más globális fenyegetésekre is, miközben támogatja Ukrajnát és diplomáciai erőfeszítéseket tesz a Közel-Kelet stabilizálására. Rutte méltatja Donald Trump párbeszédkezdeményezését Putyinnal, és hangsúlyozza a békés tárgyalások és tartós tűzszünet szükségességét.
Visszatérhet Magyarországra a kémkedéssel vádolt férfi a bírósági ítélet megsemmisítése után
4 cikk
Kiegyensúlyozott




Kiegyensúlyozott
Sz. Alekszandrov, ukrán–orosz kettős állampolgár, akit kémkedés vádjával kitoloncoltak Magyarországról, visszatérhet az országba, miután bírósági döntés megsemmisítette korábbi ítéletét. A férfi ügyvédje közölte, hogy az első kitoloncolás önkéntes távozási szándék ellenére történt, a férfi családja Budapesten él. Az esetet a Terrorelhárítási Központ, a rendőrség és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság közösen kezelte, a kormány kémtevékenység miatti beutazási és tartózkodási tilalmat rendelt el ellene hazánk szuverenitásának veszélyeztetése miatt. Az ügy kapcsán korábban ukrán hatóságok két magyar állampolgárt is kémkedéssel vádoltak Ukrajnában.
Elemzés: Brüsszel motívumai és a Voks 2025 hatása a magyar politikában
3 cikk
Jobbközép



Jobbközép
A Voks 2025 nevű véleménynyilvánító szavazásban több mint 2,25 millió magyar vett részt, főként az ukrán gyorsított uniós csatlakozás elleni álláspont kifejezésére. A kormányzat és elemzők ezt erős politikai érvként tekintik az EU-ban, míg a Tisza Párt párhuzamos, Ukrajna csatlakozását támogató szavazata hiteltelenítés célját szolgálja, melyet Brüsszel is támogat. Az elemző szerint Brüsszel teljes körű támadást indított Magyarország ellen, hogy gyengítse a kormány pozícióját és erősítse a Tisza Pártot. A magyar kormány hangsúlyozza, hogy szolgálja a magyar emberek véleményét, amelyet Brüsszel figyelmen kívül hagy.
Az orosz dróntámadások súlyos áldozatokat és károkat okoztak Ukrajnában
3 cikk
Jobboldali



Jobboldali
Az orosz hadsereg mintegy száz csapásmérő és megtévesztő drónnal támadta Ukrajna több célpontját. A légvédelem jelentős részüket semlegesítette, azonban hat helyen találatot értek el. Az északkelet-ukrajnai Verhnya Szirovatka térségében három ember, köztük egy nyolcéves gyermek életét vesztette, többen megsérültek. Kiterjedt károk keletkeztek lakóházakban és járművekben, valamint tüzek keletkeztek. Harkivban is dróntámadás történt, ahol öten megsérültek, és anyagi károk keletkeztek lakóövezetekben és vállalati létesítményben.
Korrupciós vizsgálat alá vonták Zelenszkij közeli tisztviselőit egy ingatlanügyben
3 cikk
Jobboldali



Jobboldali
Egy ukrán ingatlanfejlesztési ügyben alulértékelt földterület miatt 25 millió dolláros kár keletkezett. Letartóztattak két közeli munkatársat, akik közül az egyik az ukrán–lengyel határon próbált kilépni az országból. Bár az országban a háborús korlátozások miatt 18-60 év közötti férfiak nem hagyhatják el Ukrajnát, magas rangú tisztviselők hivatalos útra hivatkozva szabadon utazhatnak. Olekszij Csernyisov miniszterelnök-helyettest érintetlensége mellett várhatóan beidézik a hatóságok. Az ügy rávilágít a politikai és jogi ellentmondásokra az országban.
Szijjártó Péter kemény kritikája az EU külpolitikai álláspontjáról a kárpátaljai magyarok ügyében
3 cikk
Kiegyensúlyozott



Kiegyensúlyozott
Szijjártó Péter erőteljes kritikát fogalmazott meg az EU brüsszeli döntéshozói irányába a kárpátaljai magyar közösség jogfosztása miatt, különösen Kaja Kallas EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének kijelentése kapcsán, miszerint az Európai Unión belül védik a kisebbségi jogokat, nem azon kívül. Kiemelte, hogy Ukrajna jogsértő magatartása miatt nem haladhat előre a csatlakozási folyamat, és Magyarország nem engedi el a kárpátaljai magyarok védelmét. Emellett Szijjártó aggodalmát fejezte ki a gazdasági kockázatokkal kapcsolatban, valamint bírálta az EU késlekedését egy közel-keleti keresztényellenes terrortámadás elítélésében.
Magyarország és Szlovákia megakadályozták az EU orosz energiaszankcióit az energiabiztonság érdekében
3 cikk
Balközép



Balközép
Magyarország és Szlovákia megakadályozta az Európai Unió új szankciós csomagjának elfogadását, amely az orosz energiahordozók importjának tiltását célozta. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy ez a lépés a magyar energiabiztonság megőrzése érdekében történt, mivel a tervezett szankciók jelentős mértékben növelnék a rezsiköltségeket. Emellett kiemelte, hogy továbbra sem engedik, hogy a magyar pénz ukrajnai fegyverszállításokra menjen, és ellenálltak az EU nyomásának az ukrán támogatás és gyorsított uniós csatlakozás kérdésében is.
Külföldi működőtőke: Magyarország előretört a csökkenő európai trendek közepette
2 cikk
Jobbközép


Jobbközép
2024-ben Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában 24 százalékkal csökkentek a külföldi működőtőke-befektetések, főként a német gazdaság gyengélkedése és a globális geopolitikai bizonytalanságok miatt. Lengyelország és Ukrajna jelentős visszaesést szenvedett el, míg olyan országok, mint Magyarország és Szlovákia, növekedést könyveltek el, elsősorban kínai elektromosjármű- és akkumulátorgyártó beruházások eredményeként. Magyarországra nagyobb működőtőke érkezett, mint Németországba, annak ellenére, hogy a magyar FDI-állomány összességében csökkent. Globálisan az FDI 11 százalékkal esett vissza, különösen a fejlett országokban és Európában. Észak-Amerika viszont növekedést mutatott a félvezetőipari beruházások miatt.
Szervezett bűnözési veszélyek Európában az orosz-ukrán háború után
2 cikk
Jobboldali


Jobboldali
Az orosz-ukrán háború befejezése után várhatóan megnő a szervezett bűnözés kockázata Európában. A Global Initiative és a GI-TOC Eurasia Observatory elemzései szerint különösen az emberek, kontroll, szakértelem, haditechnika és pénz területein jelentkezhetnek veszélyek. A háborús veteránok, menekültek és a hadiállapot alóli felszabadulás új bűnözési formákat és kihívásokat hozhat, például a csempészet és az illegális fegyverkereskedelem fellendülését. Az újjáépítési források pedig célpontjai lehetnek a bűnözői hálózatoknak, ezért fontos a felkészülés és a kormányzati reagálás.
Szijjártó Péter szerint csak Donald Trump hozhat békét Ukrajnában
2 cikk
Jobbközép


Jobbközép
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Hágában kijelentette, hogy az elmúlt évek kudarcai után kizárólag Donald Trump képes elhozni a békét Ukrajnában. A NATO-Ukrajna Tanács ülésén hangsúlyozta, hogy az eddigi háborúpárti politika meghosszabbította a konfliktust, és üdvözölte az amerikai szereplők, különösen Marco Rubio realista és tárgyilagos hozzáállását. Szijjártó kiemelte, hogy Magyarország már több éve a tűzszünetet és béketárgyalásokat támogatja, és hogy az amerikai-orosz tárgyalások biztonságosabbá teszik Közép-Európát. A NATO csúcstalálkozó záródokumentumából eltávolították az Ukrajna NATO-tagságára utaló állítást, amit Magyarország támogat, mivel az Ukrajna NATO-tagságát a harmadik világháborúval egyenlőnek tartja.
Ukrajna és Magyarország közötti feszültség a kárpátaljai magyarok biztonsága kapcsán
2 cikk
Kiegyensúlyozott


Kiegyensúlyozott
Az ukrán külügyminisztérium Facebookon reagált a Voks2025 szavazás után, ahol vádak szerint a magyar kormány manipulál és fenyegetéseket gyárt Ukrajna ellen. Ukrajna EU-csatlakozását stratégiai érdeknek tekintik, amely elősegíti a térség stabilitását és garantálja a kárpátaljai magyar kisebbség védelmét. A magyar ellenzék Ukrajna EU-csatlakozását támogatja, ellentétben a Fidesz retorikájával. Zelenszkij és Orbán Viktor közötti feszültség is megjelenik a nemzetközi politikai színtéren.
Lázár János a migráció és politikai kapcsolatok jelentőségéről
2 cikk
Jobboldali

Jobboldali
Lázár János a kormány és a Tisza Párt közötti különbségekről beszélt, kiemelve, hogy a kormány szerint a migráció elleni védelem sikeres, míg a Tisza Párt Brüsszel érdekeit szolgálja, és idővel beengedheti a migránsokat. Említette a magyarok véleményét az ukrán EU-csatlakozásról, valamint a Voks 2025 szavazást is. Magyar Pétert és Manfred Webert összefüggésbe hozta politikai feszültségekkel, különösen a mentelmi jog kérdésében.
António Costa az orosz-ukrán konfliktus globális békére gyakorolt hatásáról
2 cikk
Jobboldali


Jobboldali
Az orosz invázió Ukrajnában jelentős fenyegetést jelent Európa és a csendes-óceáni térség békéjére. Oroszország Észak-Koreával és Iránnal szövetkezve tovább súlyosbítja a globális helyzetet. Ukrajna feltétel nélküli tűzszünetet vállalt, míg Oroszország fokozza támadásait. Az Európai Unió támogatja Ukrajnát és szankciókkal lép fel Oroszországgal szemben, miközben előrehaladás történik Ukrajna EU-csatlakozási folyamatában.
Orosz Votkinszki Üzem fejlesztése és rakétatartalékok növelése a háborús helyzetben
2 cikk
Jobbközép

Jobbközép
Az orosz Votkinszki Üzem jelentős bővítésbe kezdett, amely során több ezer munkaerőt vett fel, korszerű gépeket szerzett be Kínából és Tajvanról, és új gyártókapacitásokat hozott létre az Iszkander-M valamint interkontinentális rakéták, mint a Jarsz és Bulava előállítására. Ez a fejlesztés lehetővé teszi Oroszország számára, hogy ne csak pótolja a háborúban felhasznált rakétákat, hanem tartalékokat is halmozzon fel, így egy hosszabb távú konfliktusra készül. A rakétákat gyakran ukrajnai nagyvárosok ellen vetik be, és egyre nagyobb mennyiségben használják őket.
Szijjártó Péter: A NATO védelmi kiadásainak növelése lehetőséget teremt Magyarország számára
2 cikk
Kiegyensúlyozott


Kiegyensúlyozott
A NATO új védelmi célkitűzése a tagállamok kollektív védelmének megerősítésére összpontosít, amely Magyarországnak jelentős gazdasági és biztonsági előnyöket kínál. Magyarország a védelmi kiadások GDP-arányos növelésében az élmezőnyben szerepel, és fejlett védelmi ipara a jövőben növekvő keresletre számíthat. A NATO-csúcson a hangsúly nem Ukrajna támogatásán, hanem a szövetség saját védelmének megerősítésén van, ezzel megelőzve egy esetleges konfrontációt Oroszországgal. Szijjártó Péter kiemelte Donald Trump békepolitikájának fontosságát, valamint Magyarország szerepvállalását a régió légterének védelmében.
Európa készültsége és védelmi iparának megerősítése a NATO-csúcson
2 cikk
Jobbközép


Jobbközép
Az Európai Unió és a NATO közösen törekszik a védelmi ipar megerősítésére, hogy új kihívásokkal szemben is felkészült legyen. Új beruházási terveket indítottak el több száz gyártósor bővítésére és korszerű fegyverzet előállítására, mintegy 800 milliárd eurós összértékkel 2030-ig. Az együttműködés célja a technológiai és katonai kapacitások összekapcsolása, amely elősegítheti Európa és Észak-Amerika biztonságának erősítését, elrettentve az esetleges agressziókat.
Az orosz–ukrán konfliktus és a globális biztonság kihívásai
2 cikk
Jobboldali


Jobboldali
Az orosz–amerikai konfliktus veszélye továbbra is fennáll, különösen az ukrajnai háború miatt, amelynek lezárására jelenleg nem várható előrelépés. Európa szerepe a békefolyamatban inkább hátráltató, mivel támogatja Ukrajna maximalista követeléseit és bátorítja Zelenszkijt a NATO-tagság és amerikai biztonsági garanciák iránti ragaszkodásban. A háború várhatóan Ukrajna semleges státuszával zárulhat, amelyre Európának kellene megfelelő modellt kínálnia. Ezzel párhuzamosan a szankciók nem bizonyultak hatékony eszköznek Oroszország tárgyalóasztalhoz való visszatéréséhez. Az Egyesült Államok egyre inkább az ázsiai térségre fókuszál, ezért Európának önálló védelmi képességeket kellene kialakítania. A közel-keleti helyzetben pedig az ösztönzéseken alapuló tárgyalásokat tartják hatékonyabbnak.
Lánczi Tamás értékeli a Szuverenitásvédelmi Hivatal egyéves eredményeit
2 cikk
Jobboldali


Jobboldali
Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke a nemzeti szuverenitás fenyegetettségéről beszélt, hangsúlyozva a világban zajló kereskedelmi, információs, kulturális és katonai hadviselést. Kiemelte Magyarország szükségét arra, hogy ne váljon nagyhatalmi érdekek kiszolgálójává. Részletezte a migrációval, politikai támadásokkal, zöld lobbi befolyásával és az ukrán háborús propagandával szembeni veszélyeket. A Hivatal feltérképezte és nyilvánosságra hozta azokat a magyarországi hálózatokat, amelyek külföldi érdekeket szolgálnak, különös tekintettel az USAID-re és a Soros-hálózatra. A tevékenységük kockázatossá vált az elmúlt évben, és Lánczi hangsúlyozta, hogy a hazaárulás erkölcsi terhét nyilvánosan kell viselniük. A küzdelem tovább folytatódik, miközben a birodalmak ellenállását Magyarország állja.
Donald Trump béke-erőfeszítései és a közel-keleti tűzszünet alakulása
2 cikk
Jobboldali


Jobboldali
Donald Trump amerikai elnök béke-erőfeszítéseinek eredményeként tűzszünet lépett életbe az iráni-izraeli konfliktusban, ami egy képlékeny, de reményt keltő fellélegzést hozott a közel-keleti helyzetben. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter üdvözölte a tűzszünetet és a NATO-csúcson a béketámogatás lehetőségét hangsúlyozta, különösen Ukrajna vonatkozásában. Izrael elérte háborús céljait, és a tűzszünet elfogadását jelentette be Netanjahu. Az iráni fél ugyanakkor fenntartásokkal kezelte a megállapodást, rakétatámadások is történek a tűzszünet kezdetét követően, amit izraeli válaszlépések követtek. Német és brit politikusok az iráni nukleáris fejlesztéseket és a regionális biztonság kérdéseit tárgyalták, hangsúlyozva a diplomáciai megoldás szükségességét és az iráni fenyegetettséget nukleáris fegyver előállításában.
Orbán Viktor álláspontja Ukrajna integrációjáról és a biztonsági kockázatokról
2 cikk
Jobboldali


Jobboldali
Orbán Viktor szerint Magyarország érdekei elsődlegesek a jelenlegi orosz-ukrán konfliktus kapcsán. Kikéri magának, hogy a háború folytatása Oroszországának kedvezne, és figyelmeztet, hogy Ukrajna NATO- vagy EU-tagsága súlyos biztonsági kockázatokat hordoz, beleértve a harmadik világháború esélyét. Hangsúlyozza, hogy Magyarország számára létfontosságú elkerülni az ukrán integrációs törekvéseket, és inkább olyan együttműködést támogatna, amely véget vet a háborúnak, miközben megőrzi az ország és az EU érdekeit.
Donald Trump béke törekvései új reményt hoznak a közel-keleten és Ukrajnában
2 cikk
Jobboldali


Jobboldali
Donald Trump békeinek újabb sikerei mutatkoznak a közel-keleti tűzszünettel, amely megfékezi a vérengzést és a nukleáris eszkaláció veszélyét. Szijjártó Péter kiemeli, hogy a tűzszünet bizonyítja, hogy még bonyolult háborús helyzetekből is van kiút, és sürgeti Donald Trump békepolitikájának támogatását Ukrajnában is, különösen a NATO-csúcs idején.
Zelenszkij aggodalmai Oroszország lehetséges NATO-támadásával és a védelmi kiadások lassúságával kapcsolatban
2 cikk
Jobbközép


Jobbközép
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Vlagyimir Putyin öt éven belül megtámadhat egy NATO-tagállamot, hogy próbára tegye a szövetséget, bár szerinte nem készül erre még hónapokon belül. Zelenszkij kritikusan ítéli meg a NATO védelmi kiadásainak növelésére vonatkozó terveket, amelyek szerinte túl lassúak, és kiemelte, hogy Ukrajna jelenleg visszatartja Oroszország katonai képességeit. Hangsúlyozta, hogy Oroszország szankciók feloldására és hadsereg fejlesztésére törekszik hosszabb távon. Kitért arra is, hogy a közel-keleti konfliktusok miatt Ukrajna kevesebb segélyt kaphat, ami Oroszországnak előnyt biztosíthat a harctéren. Zelenszkij nyitott a béketárgyalásokra, ám nem kívánt részleteket mondani területi engedményekről. Felhívta a figyelmet a nemzetközi szankciók hatékonyságának korlátozottságára is, és megemlítette, hogy Oroszország továbbra is hozzáfér rakéta- és drónalkatrészekhez különböző országokból. NATO-szövetségesek hamarosan aláírják a védelmi kiadások növelésére irányuló terveket.
Az iráni-amerikai konfliktus kihívásai a 2026-os labdarúgó-világbajnokság szervezésében
2 cikk
Kiegyensúlyozott

Kiegyensúlyozott
Az iráni labdarúgó-válogatott kijutott a 2026-os világbajnokságra, amelyet az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó társrendeznek. Mivel Irán háborús konfliktusban áll az Egyesült Államokkal, problémát jelenthet a mérkőzések helyszínének kijelölése. A FIFA szabályai nem tartalmaznak egyértelmű tiltást az ilyen esetekre, és az iráni csapat egyes mérkőzéseket az USA-ban kell, hogy játsszon, hacsak nem kerülnek olyan csoportba, ahol Mexikóban zajlanak a találkozók. A FIFA döntéshozói, köztük az elnök és az UEFA vezetője, mérlegelik a sportpolitikai helyzetet, figyelembe véve korábbi precedenseket, például az ukrán és fehérorosz csapatok elkülönítését az orosz-ukrán konfliktus miatt.
Sürgetik a kötelező katonai szolgálat visszaállítását és országos rakétavédelmi rendszer kiépítését Németországban
2 cikk
Jobboldali


Jobboldali
A kötelező katonai szolgálat kérdése Németországban újra fókuszba került, mivel politikusok sürgetik a visszaállítását a nemzet biztonsága érdekében. Markus Söder, Bajorország miniszterelnöke kiemelte, hogy a kérdés túlmutat a belpolitikai vitákon, és szükség van egy országos rakétavédelmi rendszerre, amely megvédi Berlint és egész Németországot. Az önkéntes szolgálat helyett határozottabb intézkedésekre van szükség, melyeket a védelmi miniszter is támogat. Egyúttal több szankciót javasolnak Oroszországgal szemben, valamint teljes körű támogatást Ukrajna számára. A német biztonsági szervek az Egyesült Államok és Izrael oldalán állnak, különös tekintettel az Irán elleni fenyegetésekre és az amerikai bázisok védelmére.
Brüsszel stratégiái Magyarország vétója ellen az ukrán EU-csatlakozásban
2 cikk
Jobboldali


Jobboldali
Az Európai Unió az Ukrajna uniós csatlakozásának előmozdítása érdekében párhuzamos tárgyalásokat tervez indítani, hogy megkerüljék a magyar vétót, amely blokkolja az ország csatlakozási folyamatát. Az Európai Tanács júniusi csúcstalálkozóján egy, Ukrajna előrehaladásáról szóló dokumentum aláírását tervezik, Magyarország kivételével. Bár a hivatalos szabályok szerint egyhangú döntés szükséges, egyes források szerint informális tárgyalások folytatódhatnak a magyar támogatás nélkül is.
Ukrajna EU roaming csatlakozását tervezik 2026-ra
2 cikk
Jobboldali


Jobboldali
Az Európai Bizottság tervei szerint Ukrajna 2026-tól csatlakozhat az EU roaming övezethez, lehetővé téve az ukrán állampolgárok számára a külföldi telefonhasználatot anélkül, hogy többletdíjat kellene fizetniük. Ez a lépés a keleti szomszéd szorosabb integrációját szolgálja az unióval, emellett a jogszabályok harmonizációja megtörtént, és a javaslat elfogadásra vár az Európai Tanácsban. A döntés része annak a komplex támogatásnak, amely Ukrajna felé irányul az orosz–ukrán háború kezdete óta.
Megsemmisítették a kitoloncolási határozatot egy korábbi exdiplomata hírszerző esetében
2 cikk
Balközép


Balközép
Egy ukrán orosz állampolgárságú férfi kitoloncolási határozatát megsemmisítette a bíróság annak ellenére, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelentett Magyarországra. A férfit a TEK fogta el, miután illegális hírszerzőként azonosították exdiplomata státuszban. A bíróság szerint Sz. A.-t nem azonnal Ukrajnába kellett volna kitoloncolni, hanem önként kellett volna távoznia Oroszországba, ahol másik állampolgársága van.