Amerikai légicsapás Irán ellen – Közel-Kelet új korszakba lépett

2025. június 22-én az Amerikai Egyesült Államok erői történelmi léptékű katonai csapást mértek Irán három kulcsfontosságú nukleáris létesítményére: Fordó, Natanz és Iszfahán ellen. A B-2 Spirit bombázók által ledobott bunkerromboló bombák, valamint tengeralattjárókról indított Tomahawk rakéták a világ legvédettebb atomlétesítményeit is célba vették. Ezzel az USA közvetlen hadviselő félként lépett be az Irán és Izrael közötti konfliktusba.

A művelet részletei és közvetlen okai

• A támadás célja az iráni nukleáris kapacitás elsöprő meggyengítése, az atomfegyver-előállítás megakadályozása volt.
• Az akció előzménye Izrael több mint egyhetes csapássorozata volt iráni atomlétesítmények ellen, amelyek azonban Fordót (a legjobban védett objektumot) nem tudták elpusztítani.
• Donald Trump amerikai elnök békét sürgetett, ugyanakkor figyelmeztetett: "bármilyen megtorlás sokkal nagyobb erővel" találkozik.
• Az amerikai támadás előtt London és más szövetségesek tájékoztatást kaptak, de nem vettek részt közvetlenül az akcióban.

Az iráni, izraeli és nemzetközi reakciók

• Irán visszafogottan kommunikált a károk mértékéről, hangsúlyozva, hogy a kulcsfontosságú anyagokat a támadás előtt evakuálták, de súlyos következményeket ígértek.
• Iráni ballisztikus rakéta- és dróntámadásokat indítottak Izraelre. Ezek legalább 15-80 sérültet követeltek több izraeli városban.
• Izrael történelmi jelentőségűnek nevezte az amerikai fellépést, s Netanjahu miniszterelnök köszönetet mondott Trumpnak. Izrael újabb támadásokat indított iráni katonai célpontok ellen.
• Az ENSZ főtitkára, António Guterres és több ország figyelmeztetett a súlyos eszkaláció kockázatára, és a diplomácia azonnali újraindítását sürgette.
• Oroszország, Kína, több arab ország, illetve több latin-amerikai ország élesen elítélte a légicsapást, jogsértésnek és "veszélyes precedensnek" minősítve azt.
• Az amerikai védelmi miniszter "elsöprő sikernek" nevezte a támadásokat, de független elemzések szerint még nem világos, mennyire sikerült végleg leállítani Irán atomprogramját.

Magyar és európai vonatkozások

• Szijjártó Péter külügyminiszter minden Közel-Keleten lévő magyart konzuli védelem igénybevételére szólított fel, és utazások halasztását javasolta.
• Orbán Viktor összehívta a Védelmi Tanácsot, kiemelve: Európára növekvő terrorfenyegetettség, tüntetési hullám és migrációs nyomás várhat a konfliktus révén.
• Elemzők szerint a háború kitörése rövid távon is olaj- és üzemanyagár-emelkedést vonhat maga után – ennek már a héten is tapasztalható volt a hatása a magyar benzinkutakon.

Elemzői értékelés és szcenáriók

• Bár Washington deklarálta, hogy "nem cél a rezsimváltás", egyre valószínűbb, hogy megjósolhatatlanul hosszú, elhúzódó konfliktusba sodródott a térség.
• Izrael célja a teljes iráni atomprogram megsemmisítése – Irán pedig, noha veszteségeket szenvedett, nem állt le, sőt akár nyíltan is folytathatja fegyvergyártási törekvéseit.
• Biztonságpolitikai szakértők (pl. Tarjányi Péter) úgy látják, a Közel-Kelet "a béke helyett a túlélés logikájára váltott", a "világháború előszobájába léptünk".
• A regionális és globális hatalmak (Kína, Oroszország) figyelemmel kísérik a konfliktus alakulását, s akár profitálhatnak is a bizonytalanságból.
• Továbbra is kérdés, hogy Irán hogyan és milyen szinten torolja meg a csapásokat – a Hormuzi-szoros lezárása, proxi-háborúk, nyílt katonai fellépés egyaránt a lehetséges lépések között van.

A jelenlegi konfliktus új geopolitikai valóságot hozott a Közel-Keleten, s a következő napokban dőlhet el, hogy rövid távú béke vagy elhúzódó regionális háború felé indul-e a térség. Nem világháború, de annak kapuja most kinyílt.