Amerikai légicsapások Irán nukleáris programja ellen – Az igazság és ellentmondások

2025 júniusában az Egyesült Államok légicsapásokat hajtott végre Irán három nukleáris létesítménye ellen, Fordóban, Natanzban és Iszfahánban. Az amerikai hivatalos álláspont szerint a támadások „teljes és végleges megsemmisítést” okoztak Irán atomprogramjában. Donald Trump az akciókat évtizedekre visszavető sikernek nevezte, és azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok kész újra fellépni, ha Irán ismét urándúsításba kezd.

Ugyanakkor a Pentagon és a Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) első hírszerzési jelentései megkérdőjelezik ezeket az állításokat. Ezek alapján a légicsapások legfeljebb hónapokra késleltették Irán nukleáris programját, ugyanis a létesítmények jelentős része, különösen a föld alatti infrastruktúra, továbbra is működőképes maradt, és az urándúsított uránkészletek egy része biztonságba került a támadások előtt. A centrifugák nagy része is sértetlen vagy csak részben sérült.

Izraeli források is elismerték, hogy az amerikai támadások eredménye nem volt teljesen kielégítő, és sok részlet még tisztázatlan. Több elemző is arra figyelmeztet, hogy az iráni nukleáris ambíciók fenntartásának veszélye továbbra is fennáll, és a konfliktus esetleges eszkalációhoz vezethet.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője, Rafael Grossi a háborús idő alatt is Iránban maradó szakértőkkel felvett kommunikációt sürgeti, hangsúlyozva a transzparens ellenőrzés fontosságát a nukleáris program biztonsága érdekében, miközben Irán egyre inkább kilép a nemzetközi együttműködési mechanizmusokból.

Főbb pontok

• Az amerikai légicsapások jelentős károkat okoztak, de nem semmisítették meg teljesen Irán nukleáris infrastruktúráját.
• A hírszerzési jelentések szerint Irán nukleáris programja mindössze néhány hónapos késedelmet szenvedett.
• Donald Trump és izraeli vezetők állításai a teljes megsemmisítésről vitatottak, több szakértő és hivatalos forrás ezekkel ellentétes adatokat szolgáltat.
• Irán a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel való együttműködés megszüntetését és az atomsorompó-egyezményből való kilépést fontolgatja.
• Az amerikai elnök kész újabb katonai akciókra az iráni nukleáris program megújulása esetén, és fenyegetőzött azonnali támadással.
• A NATO és más nemzetközi szereplők támogatják az amerikai fellépést, ugyanakkor az iráni helyzet továbbra is feszült marad.
• Trump elismerte az orosz elnök Putyin segítségkérését, de ezt elutasította.

Összességében az amerikai légicsapások jelentős, de nem végleges hatással bírnak Irán nukleáris fejlesztéseire, és a helyzet továbbra is bizonytalan, miközben a közel-keleti konfliktus következő lépései is nagy figyelmet kapnak világszerte.