Kapu Tibor történelmi űrutazása a Nemzetközi Űrállomásra

2025. június 25-én magyar idő szerint reggel 8:31-kor Kapu Tibor, Magyarország második űrhajósa fellőtték a floridai Kennedy Űrközpontból az Axiom-4 küldetés részeként, amely során több mint 45 év után ismét magyar állampolgár jutott el a világűrbe.

A küldetésben Kapu Tibor mellett Peggy Whitson, a tapasztalt amerikai űrhajós parancsnok, az indiai Shubhanshu Shukla pilóta és a lengyel Sławosz Uznański-Wiśniewski kutatóűrhajós vesz részt. A legénység a SpaceX Falcon 9 rakétájával indult el a Crew Dragon űrkapszulában, és a tervek szerint 14 napot töltenek majd a Nemzetközi Űrállomáson (ISS).

A HUNOR program és Kapu Tibor kiválasztása

A HUNOR programot a magyar kormány 2021-ben indította el annak érdekében, hogy Magyarország ismét aktív szereplője legyen az űriparnak. Több száz jelentkező közül, hosszú kiválasztási és kiképzési folyamat után Kapu Tibort választották ki űrhajósnak, aki gépészmérnöki végzettségű, és korábban az autóiparban, valamint az űriparban dolgozott. Tartalékűrhajósa Cserényi Gyula lett.

A küldetés műszaki részletei

A felbocsátás a Kennedy Űrközpont 39A indítóállásáról történt, a Dragon űrhajót a Falcon 9 rakéta juttatta Föld körüli pályára. A Dragon egy többször használható űrkapszula, a Kapu Tiboréknál lévő új, C213-as példány ezt a küldetést futja majd. Az űrhajó a start után kevesebb mint 9 perc alatt érte el a Föld körüli pályát, azonban az ISS megközelítése körülbelül 28 órát vesz igénybe, és 2025. június 26-án várható a dokkolás.

Tudományos és nemzeti jelentőség

Az űrutazás alatt Kapu Tibor 25 magyar fejlesztésű tudományos kísérletet végez majd az ISS-en, melyek az anyagtudomány, orvostudomány, biológia, és technológia területeit érintik. Ezek között szerepelnek például DNS-javító mechanizmusok vizsgálata, sugárzásmérés, anyagtudományi és természetmegfigyelő kísérletek.

A magyar űrhajós a küldetés közben elmondta: „15 millió magyar emelt ma ideáig. Hálás és büszke vagyok, hogy a hazánkat képviselhetem”, kifejezve ezzel az ország és családja támogatását.

Technikai és egészségügyi kihívások

Mielőtt az űrbe indult, a küldetés számos halasztáson ment keresztül időjárási és műszaki problémák miatt, például rakétaszivárgás és az ISS orosz moduljának légszivárgása miatt. Az űrben a mikrogravitáció miatt a szervezet jelentős változásokon megy keresztül, mint például izom- és csonttömeg csökkenés, folyadékviszonyok átrendeződése, és sugárterhelés, melyeket az űrhajósoknak fel kell készülniük.

Magyarország űripari megújulása

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a misszió történelmi jelentőségű, és Magyarország ezen a küldetésen keresztül a nemzetközi űripar élvonalába lép. Az űrprogram hozzájárul a tudomány és a gazdasági versenyképesség fejlődéséhez, valamint a szakember-utánpótlás bővítéséhez.

Következő lépések

A küldetés alatt Kapu Tiborék több mint 250-szer kerülnek majd Föld körüli pályára, 10 millió kilométert tesznek meg, és 14-21 napot töltenek az ISS-en, miközben ellátják tudományos és kutatási feladataikat. A küldetés befejezését követően a visszatérés és regeneráció vár rájuk, majd szakmai beszámolót készítenek.

Közösségi és kulturális támogatás

Az indulást és a missziót az egész ország, valamint a magyar sztárok és közéleti személyiségek is nagy érdeklődéssel és büszkeséggel kísérték. Kapu Tibor a missziója alatt is rendszeresen kommunikál a magyar közönséggel, erősítve az összetartozás érzését.