Példátlan katonai eszkaláció Irán és Izrael között – diplomáciai válság, fenyegetések, nemzetközi aggályok

Az elmúlt napokban soha nem látott mértékű katonai konfliktus bontakozott ki Irán és Izrael között. Izrael átfogó hadműveletet indított iráni nukleáris és katonai létesítmények ellen, mire Irán ballisztikus rakéták és drónok százait lőtte ki izraeli célpontokra. A támadásokhoz kapcsolódóan több vezető iráni katonai tisztviselő és atomtudós, valamint izraeli és iráni civilek is meghaltak.

• Izrael váratlan katonai offenzívát hajtott végre, kiiktatva az iráni hadsereg és tudományos vezetés jelentős részét, és megsemmisítette a ballisztikus rakéták, valamint az urándúsító létesítmények egy részét.
• Irán megtorlásként nagyszabású rakétatámadást indított, amelyben izraeli városokat, köztük Tel-Avivot is eltalálták, több áldozatot okozva.
• Több forrás is megerősítette: Izrael a támadást részben az amerikai kormány előzetes tudtával hajtotta végre, amit Irán élesen bírált.
• Irán figyelmeztette az Egyesült Államokat, Franciaországot és az Egyesült Királyságot: bármilyen izraeli védelmi segítség esetén bázisaik és hajóik legitim célpontokká válhatnak.
• A legtöbb nemzetközi szereplő (például Macron francia elnök, Trump amerikai elnök, Vlagyimir Putyin orosz elnök) a helyzet deeszkalációját sürgeti, azonban konkrét katonai támogatást csak korlátozottan nyújtanak.
• Az izraeli védelmi miniszter ultimátummal fenyegette Teheránt: ha Irán folytatja a rakétatámadásokat, a főváros „lángolni fog”.
• A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint Irán jelentősen megsértette a nukleáris egyezményt és a bombagyártáshoz szükséges uránkészlettel rendelkezik.
• Az eredetileg vasárnap Ománban tervezett amerikai–iráni nukleáris tárgyalások elmaradnak, Irán szerint „értelmetlenné váltak”, és a diplomáciai kapcsolatok drámai mértékben feszültté váltak.
• Jelentős polgári áldozatok: Teheránban egy légicsapásban 60-an, köztük 20 gyermek vesztette életét, miközben Izraelben is többen meghaltak és megsebesültek.
• Oroszország közvetítene, míg az európai országok biztonsági okokból több légteret lezártak és diplomáciai lépéseket fontolgatnak.

Az események a Közel-Keleti helyzet történelmi eszkalációját jelentik, amely új korszakot hozhat a regionális és nemzetközi biztonságban. A polgári áldozatok száma nő, a diplomáciai kapcsolatok sorra megszakadnak, a katonai fenyegetések fokozódnak. A világ vezetői eddig nem tudtak áttörő megoldást kínálni, így továbbra is fennáll a tartós fegyveres konfliktus veszélye.