Az új lakáshitelezés emelkedése ellenére harmadára csökkent a megvásárolható lakások száma Magyarországon

2025 áprilisában az új lakások finanszírozására felvett lakáshitel összege közel hároméves csúcsot ért el, 17,58 milliárd forinttal, ami az MNB adatai szerint az összes lakáshitel 13,11 százalékát teszi ki. Ez az összeg azonban a drasztikusan megnövekedett lakásárak miatt a vásárlóerőre vetítve csak töredékére elegendő a 2022-es adatokhoz képest.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője elmondta, hogy míg 2022 júniusában ebből az összegből több mint 503 átlagos, 60 négyzetméteres budapesti lakás vásárolható meg, addig 2025 áprilisában ez a szám mindössze 183-ra, azaz harmadára csökkent.

A visszaesés oka a budapesti újépítésű lakások magas, mintegy 1,6 millió forintos négyzetméterára, amely jelentősen befolyásolja, hogy mennyi lakást tudnak valójában finanszírozni a felvett hitelekből. Az árak folyamatos emelkedése miatt a vásárlóerő reálértéken csökken, így hiába nő a hitelösszeg, az kevesebb lakásra elég.

Ez a folyamat veszélyezteti az új lakásépítési beruházásokat is, mivel az árak emelkedése a kereslet csökkenéséhez vezethet, ami tovább szűkítheti a kínálatot, és további drágulást eredményezhet. A kormány Lakhatási Tőkeprogramja, amely eredetileg 200 milliárd forintos kerettel indult és már 300 milliárdra nőtt, hosszabb távon akár 800–1000 milliárd forintnyi fejlesztést indíthat el, ami 30 ezer új lakás építését jelentheti, de rövidtávon az árak mérséklésére nem számítanak drasztikus hatást.

A 35 év alatti fiatalok számára elérhető, maximum 5 százalékos kamatozású lakáshitel jelenlegi feltételei miatt, különösen az A+ energetikai besorolású és 1,2 millió forint/m² ár alatti új lakások szűkössége miatt, nem hozott jelentős változást a fővárosban és a megyeszékhelyeken sem, így ez a kedvezmény inkább a vidéki és kisebb városi lakásvásárlásokat támogatja.

Főbb témák és következmények

• Lakáshitelezés volumene növekedett, 2025 áprilisában elérte a 17,58 milliárd forintot, de ez kevesebb lakás megvásárlását teszi lehetővé.
• A budapesti átlagos újépítésű lakások drágulása korlátozza a vásárlóerőt, így a hitelből megvásárolható lakások száma harmadára esett 2022 óta.
• Az árnövekedés hosszabb távon a kereslet és beruházások csökkenéséhez, a kínálat szűküléséhez és további áremelkedéshez vezethet.
• A Lakhatási Tőkeprogram jelentős fejlesztési lehetőséget kínál, de jelenleg még nem mérsékli az árakat.
• A fiataloknak szánt, kedvezményes hitel feltételei szigorúak, így csak kevés új lakás esetében vehető igénybe.

Összességében az új lakáspiacon a növekvő hitelösszegek ellenére a lakásár-emelkedés jelentősen korlátozza a vásárlók valós kapacitását, ami piacbefolyásoló hatással bírhat a beruházásokra és az árakra is.