Lassuló magyar gazdaság: gyárleépítések és tartós versenyképességi problémák
Az elmúlt évben a magyar gazdaság jelentős kihívásokkal szembesült. Egyrészt radikálisan csökkent a legnagyobb ipari vállalatok dolgozói létszáma, másrészt az ország hosszú távú versenyképessége tovább romlott – ezt több gazdaságkutató mellett az Európai Bizottság is megerősítette legutóbbi jelentésében.
Főbb fejlemények röviden
- 2024 és 2025 áprilisa között 4655 fővel, azaz közel 8%-kal csökkent a 15 legnagyobb magyarországi gyár dolgozóinak száma. A visszaesés leginkább az Audi (Győr), a Samsung SDI (Göd), az SK csoport (Komárom és Iváncsa) és a Jabil (Tiszaújváros) gyárakat érintette.
- Csak négy cég tudott minimális létszámbővülést felmutatni (GE, Richter, Mercedes, BYD), míg a többségnél jelentős leépítések zajlottak.
- A valós munkahely-veszteség ennél is nagyobb lehet, mivel sok gyár bérelt munkaerőt alkalmaz, akiket csökkenő keresletnél először bocsátanak el.
- A magyar vállalatok munkatermelékenysége a régió országaihoz képest elmarad. Míg Románia és Lengyelország 41–55%-os, Magyarország csak 15%-os javulást ért el 2010–2024 között.
- Termelékenységnövekedést leginkább a szolgáltatásalapú és tudásintenzív ágazatok mutatnak fel, a növekedési támogatások viszont főként a feldolgozóipart, építőipart és összeszerelő üzemeket célozzák.
- A gazdaságpolitika fókuszában továbbra is az alacsony hozzáadott értéket képviselő iparágak (akkumulátor-, autógyártás) támogatása áll, ahelyett hogy a fenntarthatóbb, versenyképesebb területekre irányulna.
- Az Európai Bizottság országjelentése szerint a magyar gazdaságot az alacsony munkatermelékenység, gyenge oktatás, szakemberhiány, kiszámíthatatlan üzleti környezet, magas energiaárak és a korrupció valamint a növekvő társadalmi egyenlőtlenség jellemzi.
Kiemelt adatok és összefüggések
- Az Audi létszáma 653 fővel, a Samsung SDI-é 631 fővel, az SK csoporté 34%-kal, a Jabil-é 24%-kal csökkent.
- Magyarországon a munkatermelékenység 15 év alatt szinte alig nőtt; ezzel szemben a hasonló jövedelmű uniós országok 10 százalékponttal előrébb járnak.
- A termelékenységi növekedés legdinamikusabb ágazatai (pénzügy, informatika) a GDP-hez csak részben járulnak hozzá, míg a lemaradó iparágak továbbra is túlzott központi támogatást kapnak.
- A foglalkoztatás bővülése főként alacsony képzettségű munkaerő bevonásából származott, ami rontotta az átlagos munkatermelékenységet.
- A szegénység kockázata nő, különösen a gyermekes nagycsaládok, alacsony végzettségűek, idősek és hátrányos helyzetű csoportok körében.
- Társadalmi egyenlőtlenség: 2023-ban a leggazdagabb 1% a lakosság vagyonának harmadát birtokolta.
- Az uniós források (RRF) felhasználását akadályozzák a korrupciós vádak és jogállamisági kritikák, ezért a járvány utáni helyreállítási pénzek elérését Brüsszel felfüggesztette.
Összegzés
A magyar gazdaságot egyszerre sújtja a termelékenységi stagnálás, a munkaerő-elbocsátások hulláma és a versenyképességet romboló társadalmi, oktatási és intézményi problémák. A jelenlegi támogatási rendszer és gazdaságpolitikai irány elsősorban a multinacionális, alacsony hozzáadott értékű termelés felé tolja a nemzetgazdaságot, miközben a fenntartható növekedést biztosító innováció és tudásintenzív szektorok inkább háttérben maradnak. A kihívások az ország társadalmi integrációját is veszélyeztetik, miközben az uniós támogatások további sorsa is bizonytalan.
- Kulcsjavaslatok: a támogatási rendszer célzottabbá tétele, oktatási és képzési reform, jogbiztonság erősítése, versenyképesebb üzleti környezet valamint zöld átállás és a szociális párbeszéd javítása.
Bővebben olvashatsz a témáról: Európai Bizottság friss országjelentése, 24.hu, Piac & Profit, Telex.
Budapest