Júl 22, 2025 • 10:35

Index
Júl 22, 2025 • 10:35
Index
Júl 22, 2025 • 10:15
Pénzcentrum
Júl 22, 2025 • 08:15
Blikk
Júl 22, 2025 • 07:40
Portfolio
Júl 22, 2025 • 07:09
24.hu
Júl 22, 2025 • 11:11
444
Júl 22, 2025 • 06:28
HVG
Júl 22, 2025 • 05:53
Telex
Donald Trump amerikai elnök utasítására az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma több mint 240 ezer oldalnyi titkosított dokumentumot hozott nyilvánosságra Martin Luther King 1968-as meggyilkolásával kapcsolatban. Az iratok között szerepelnek az FBI aktái, amelyek a polgárjogi vezető megfigyelését és lejáratását dokumentálták, amit az FBI később visszaélésnek ismert el. A King családja, bár támogatja az átláthatóságot, aggodalmát fejezte ki, hogy a dokumentumokat King örökségének lejáratására használhatják fel. A közzététel része Trump korábbi ígéretének, miszerint a Kennedy-gyilkosságokkal kapcsolatos iratokat is nyilvánosságra hozza.
Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma több mint 240 ezer oldalnyi dokumentumot hozott nyilvánosságra Martin Luther King 1968-as meggyilkolásával kapcsolatban.
Az iratok között szerepelnek az FBI aktái, amelyek a polgárjogi vezető megfigyelését dokumentálták, a Nobel-békedíjas aktivista és mozgalmának lejáratása céljából.
Donald Trump elnök a kampányában átláthatóságot ígért a Kennedy-gyilkosságokkal kapcsolatban, és hivatalba lépése után elrendelte a King és Robert Kennedy meggyilkolásával kapcsolatos iratok közzétételét.
Az FBI az 1950-es és 60-as években lehallgatta Kinget, tévesen kommunista kapcsolatokkal gyanúsítva, amit később „visszaélésnek” ismertek el.
King családja arra kérte az iratok olvasóit, hogy empátiával és tisztelettel kezeljék azokat, elítélve bármilyen visszaélést, és hangsúlyozták, hogy apjukat J. Edgar Hoover FBI-igazgató „ragadozó” megfigyelési kampánya célozta.
Egy 1999-es perben egy esküdtszék megállapította, hogy King egy összeesküvés áldozata lett, amelyben Loyd Jowers és mások, köztük kormányzati szervek is részt vettek.
A dokumentumok a Nemzeti Levéltár weboldalán érhetők el, és további közzétételek várhatók.
A 444, Index, Magyar Nemzet, Portfolio és 24.hu cikkek főként a tényekre koncentrálnak: a dokumentumok számát, a közzététel tényét, az FBI korábbi visszaéléseit és a Kennedy-gyilkosságokkal való összefüggést emelik ki.
A Pénzcentrum és a Blikk cikkek részletesebben foglalkoznak a King családjának reakciójával és aggodalmaival, miszerint a dokumentumok felhasználhatók King örökségének lejáratására.
A Blikk cikk egyedüliként említi meg Jeffrey Epstein aktáinak lehetséges közzétételét, és azt a feltételezést, hogy Trump ezzel terelheti el a figyelmet az Epstein-botrányról.
A HVG cikk a legrövidebb, csak a leadet és a címet közli, a teljes szöveg nem elérhető, de a címben kiemeli a család ellenállását.