Stagnálás közeli növekedés a magyar gazdaságban a második negyedévben

11,1% 11,1% 66,7% 11,1%

A magyar gazdaság a második negyedévben a várakozásokat meghaladó, de továbbra is stagnálás közeli növekedést mutatott. A KSH adatai szerint a GDP éves alapon 0,1-0,2%-kal, negyedéves alapon 0,4%-kal bővült, elkerülve ezzel a technikai recessziót. A növekedést elsősorban a szolgáltatások húzták, míg az ipar és a mezőgazdaság fékezte a teljesítményt. A külső kereslet gyengesége, különösen Németország stagnálása továbbra is kihívást jelent. A kormány az idei évre vonatkozó GDP-növekedési előrejelzését 1%-ra csökkentette, de a harmadik negyedévtől javulásra számít, és további gazdaságélénkítő intézkedéseket, például adócsökkentéseket tervez.

Főbb pontok

  • 1

    A KSH adatai szerint a magyar GDP a második negyedévben éves alapon 0,1-0,2%-kal, negyedéves alapon pedig 0,4%-kal növekedett.

  • 2

    A növekedés elkerülte a technikai recessziót, ami az előző negyedévhez képest pozitív változást jelent.

  • 3

    A szolgáltatások, különösen az információ és kommunikáció ág járult hozzá legnagyobb mértékben a növekedéshez.

  • 4

    Az ipar és a mezőgazdaság fékezte a gazdaság teljesítményét.

  • 5

    A külső kereslet gyengesége, különösen Németország stagnálása továbbra is befolyásolja a magyar gazdaságot.

  • 6

    A kormány az év elején várt 3,4%-os, majd korrigált 2,5%-os GDP-növekedési előrejelzését 1%-ra módosította 2025-re.

  • 7

    Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a harmadik negyedévtől javulásra számít a külső konjunktúrában, és a GDP 1-2% fölött növekedhet.

  • 8

    A kormány további fiskális élénkítő intézkedéseket tervez, beleértve adócsökkentéseket és lakhatási programokat.

  • 9

    A költségvetési bevételek, különösen az áfa- és szja-bevételek, a gyenge növekedés ellenére is jól alakulnak.

  • 10

    A hitelminősítők figyelik a kormány költéseit, és a leminősítés elkerülése fontos cél.

Portálok közti különbségek

  • A Világgazdaság és az Index a kormányzati kommunikációra és Nagy Márton miniszter nyilatkozataira helyezi a hangsúlyt, kiemelve a "fény az alagút végén" narratívát és a jövőbeli javulás kilátásait, valamint a kormány gazdaságélénkítő intézkedéseit.

  • A HVG címlapja ("Épphogy nulla fölötti növekedést szenvedett ki magából a magyar gazdaság") és rövid összefoglalója sokkal kritikusabb és pesszimistább hangvételű, hangsúlyozva a lassú növekedést és a "repülőrajt" elhalasztását.

  • A Portfolio több cikkben is foglalkozik a témával, részletesebben elemzi a GDP-adatok technikai aspektusait (nyers, szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok), és kitér a forint árfolyamának reakciójára, valamint a kormány költségvetési mozgásterére és adócsökkentési terveire, kritikusabb hangnemben vizsgálva a költségvetési hiányt és a hitelminősítők lehetséges reakcióit.

  • A Privátbankár és a Pénzcentrum rövidebb, tényközlőbb cikkeket publikált, amelyek elsősorban a KSH adatokra fókuszálnak, és kevésbé térnek ki a politikai vagy jövőbeli kilátásokra, bár a Privátbankár megemlíti az elemzői konszenzust és a technikai recesszió elkerülését.

Frissítve: 2025. 07. 30. 08:36