Aug 22, 2025 • 16:04

Economx
Aug 22, 2025 • 16:04
Economx
Aug 22, 2025 • 13:01
Index
Aug 22, 2025 • 12:11
Infostart
Aug 22, 2025 • 11:28
Economx
Aug 22, 2025 • 12:49
Portfolio
Aug 22, 2025 • 12:48
Privátbankár
Aug 22, 2025 • 12:12
Piac & Profit
Aug 22, 2025 • 12:12
Menedzsment Fórum
Aug 22, 2025 • 12:03
Pénzcentrum
Aug 22, 2025 • 11:56
Pénzcentrum
Aug 22, 2025 • 11:52
Privátbankár
Aug 22, 2025 • 11:11
Menedzsment Fórum
Aug 22, 2025 • 11:07
Blikk
Aug 22, 2025 • 10:53
Portfolio
Aug 22, 2025 • 12:52
HVG
Orbán Viktor miniszterelnök a Harcosok Klubja zárt Facebook-csoportban jelentette be az árrésstop meghosszabbítását, ami augusztus 31. után is érvényben marad az élelmiszerboltokban és drogériákban. A bejelentés részletei, mint például a meghosszabbítás időtartama, egyelőre nem ismertek. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) kritikusan nyilatkozott az intézkedésről, gazdaságot erodáló és inflációcsökkentő hatását elhalványulónak nevezve, hangsúlyozva, hogy az inflációt inkább a beszállítói árak okozzák. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) viszont úgy véli, az árréscsökkentés segítette a fogyasztókat az árak mérséklésében. Az intézkedés miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, és az OKSZ szerint a kiskereskedelmi szektorban, különösen a kisebb boltok körében, komoly károkat okoz.
Orbán Viktor miniszterelnök a Harcosok Klubja zárt Facebook-csoportban jelentette be az árrésstop meghosszabbítását.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint az árrésstop gazdaságot erodáló hatású, és nem az infláció fő oka.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szerint az árréscsökkentés segítette a fogyasztókat az árak mérséklésében.
Az OKSZ álláspontja szerint az árrésstop rontja a kiskereskedelem alkupozícióját a beszállítókkal szemben.
Az intézkedés kiterjed az élelmiszerboltokra és a drogériákra is, de a meghosszabbítás időtartama még nem ismert.
Elemzők szerint az árrésstop mintegy 1,5 százalékponttal csökkentette az inflációt, de az még így is meghaladja a jegybanki célsávot.
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az árrésstop miatt, mivel az aránytalanul terheli a külföldi szereplőket.
Az OKSZ felmérése szerint a lakosság 75 százaléka érzékel érdemi élelmiszerár-emelkedést, és a gazdaságpolitikát tartja felelősnek.
A KSH adatai szerint 2024-ben 1279 élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi egység zárt be Magyarországon.
A Portfolio és az Index részletesebben kitér az árrésstop kronológiájára és a korábbi bevezetésekre, valamint a kormányzati indoklásokra (pl. 'multik packáznak az emberekkel').
A HVG és a Népszava kiemeli az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárását, mint az árrésstop egyik negatív következményét, amit a kormányközeli portálok kevésbé hangsúlyoznak.
A Privátbankár, Menedzsment Fórum és Piac & Profit cikkek erősebben fókuszálnak az OKSZ kritikáira és a kiskereskedelmi szektor nehézségeire, beleértve a kisboltok bezárási hullámát és a fogyasztói felmérések eredményeit.
Az Economx és az Infostart megemlíti, hogy a hivatalos bejelentés elmaradása és a miniszterelnök zárt csoportban tett közlése szokatlan, és utal a kormányzati kommunikáció esetleges javítására (Economx).
A Blikk cikkek is kiemelik a bejelentés szokatlan módját, és utalnak a Kormányinfó és a Kossuth rádiós interjú elmaradására.
A Portfolio egyik cikke (Árrésstop: megszólalt a GVH is) tartalmazza a GVH álláspontját, miszerint az OKSZ politikai nyomásgyakorlásra használja fel a vizsgálati jelentéseket, ami más portálokon nem szerepel.