Stagnál a magyar gazdaság, elkerülték a recessziót, de a növekedési előrejelzések romlottak

17,6% 11,8% 52,9% 17,6%

A magyar gazdaság teljesítménye a 2025-ös második negyedévben enyhe növekedést mutatott, elkerülve a technikai recessziót, azonban az első félév összességében stagnált vagy minimális visszaesést hozott. A Nemzetgazdasági Minisztérium jelentősen csökkentette a 2025-ös és 2026-os növekedési előrejelzéseit, de a hiánycélok tartását ígéri, hivatkozva a költségvetési bevételek jó alakulására és a nemzeti védelmi mentességi klauzulára. A szolgáltatások húzták a gazdaságot, míg az ipar és a mezőgazdaság fékezte a növekedést. A kormány adócsökkentéseket és munkáltatói adóteher-könnyítéseket is tervez, miközben a hitelminősítők figyelik a fiskális politikát.

Főbb pontok

  • 1

    A KSH adatai szerint 2025 második negyedévében a magyar GDP a nyers adatok alapján 0,1%-kal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 0,2%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

  • 2

    Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,4%-kal bővült, ezzel elkerülve a technikai recessziót.

  • 3

    Az első félévben a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint stagnált, a korrigált adatok szerint 0,1%-kal alulmúlta az előző év azonos időszakit.

  • 4

    A növekedéshez legnagyobb mértékben a szolgáltatások, különösen az információ és kommunikáció ág járult hozzá, míg az ipar és a mezőgazdaság fékezte a teljesítményt.

  • 5

    Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a 2025-ös GDP-növekedési előrejelzést 2,5%-ról 1%-ra, a 2026-osat pedig 4,1%-ról 3,1%-ra csökkentette.

  • 6

    A kormány szerint a költségvetési hiánycélok nem változnak, és a nemzeti védelmi mentességi klauzula mozgásteret biztosíthat a költségvetésben.

  • 7

    Elemzők szerint a 2026-os hiánycél elérése nehéz lehet, és további intézkedések nélkül magasabb deficit is kialakulhat.

  • 8

    Nagy Márton adócsökkentéseket és munkáltatói adóteher-könnyítéseket is kilátásba helyezett 2026-ra.

  • 9

    A hitelminősítők (Standard & Poor's, Moody's, Fitch) ősszel felülvizsgálják Magyarország adósbesorolását, és egy esetleges leminősítés a befektetésre nem javasolt kategóriába sorolná az országot.

Portálok közti különbségek

  • A Pénzcentrum és a Portfolio cikkei részletesen foglalkoznak Nagy Márton miniszter nyilatkozataival, kiemelve a növekedési előrejelzések csökkentését és a költségvetési mozgásteret, valamint az adócsökkentések lehetőségét. A Pénzcentrum említi a hitelminősítők figyelmét és a leminősítés kockázatát.

  • A Telex és a 444 hangsúlyozza a gazdaság gyenge teljesítményét, a "repülőrajt" elmaradását és az első féléves visszaesést. A Telex részletesebben elemzi a KSH adatokat, és elemzői véleményeket is bemutat (Németh Dávid, Nagy János). A 444 kiemeli a kormány többszöri prognózis-módosítását és a stagnáló növekedést.

  • A Magyar Hang, Privátbankár, Menedzsment Fórum és Pénzcentrum (másik cikk) rövidebb, tényközlő cikkekben elsősorban a KSH GDP-adatait ismertetik, kiemelve a technikai recesszió elkerülését és a szolgáltatások hozzájárulását a növekedéshez.

  • A Világgazdaság és az Index a stagnálás ellenére a "fény az alagút végén" narratívát is megjeleníti, utalva a második félévre várható javulásra és a kormány intézkedéseinek szerepére. A Világgazdaság kiemeli Németország stagnálásának hatását, az Index pedig a kormányzati intézkedések fogyasztásra gyakorolt hatását.

  • A Portfolio "Érkezik az Orbán-kormány újabb adócsökkentése - De mégis miből?" című cikke mélyebben elemzi a költségvetési mozgásteret, a védelmi klauzula adta lehetőségeket és a választások előtti költekezés kockázatait, valamint a hitelminősítők lehetséges reakcióit.

Frissítve: 2025. 07. 30. 08:46