Nőtt a költségvetési hiány és az államadósság július végére

20,0% 10,0% 30,0% 40,0%

Főbb pontok

  • 1

    A központi alrendszer hiánya 2025 július végén 2786,4 milliárd forint volt, ami a módosított éves hiánycél 58,4 százaléka.

  • 2

    A központi költségvetés adóssága 2025. július végéig 4695,9 milliárd forinttal növekedett.

  • 3

    A fogyasztáshoz kapcsolódó adók 9 százalékkal, az adó- és járulékbevételek 8,6 százalékkal bővültek az előző év azonos időszakához képest.

  • 4

    A költségvetés 2726,3 milliárd forint kamatkifizetést teljesített július végéig, ami 509,3 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban.

  • 5

    Az állami közlekedési és közüzemi szolgáltatásokra fordított kifizetések 1561,6 milliárd forintot tettek ki, ami 234,6 milliárd forinttal magasabb az előző évinél.

  • 6

    Nyugellátásokra és gyógyító-megelőző ellátásokra összesen 6132,8 milliárd forintot fizettek ki július végéig.

  • 7

    Az uniós programokból mindössze 181 milliárd forint bevétel érkezett július végéig, szemben a 1325,5 milliárd forint kiadással, ami 1144 milliárd forintos deficitet jelent ezen a soron.

  • 8

    A kormány a módosított hiánycélt 4774 milliárd forintra emelte a vártnál lassabb gazdasági növekedés miatt.

Portálok közti különbségek

  • Az Infostart, Index, Világ Gazdaság és Menedzsment Fórum cikkek az NGM közleményét idézve hangsúlyozzák, hogy Magyarország pénzügyei rendezettek, a költségvetés stabil, és a kormány elkötelezett a fiskális fegyelem és az adósság csökkentése mellett.

  • A Népszava, Nyugat, HVG, 24.hu és 444.hu cikkek kritikusan viszonyulnak az NGM állításaihoz, kiemelve a hiány növekedését, az uniós pénzek elmaradását és a kamatkiadások magas szintjét, valamint a devizaadósság arányának emelkedését.

  • A Népszava és HVG megemlíti, hogy a júliusi hiány (12,8 milliárd forint) első látásra biztató, de a tavalyi júliusi többlethez (213 milliárd forint) képest negatív változás.

  • A Népszava, HVG, Nyugat és 444.hu részletesen foglalkozik az uniós források elmaradásával, kiemelve, hogy júliusban mindössze 5 milliárd forint érkezett, és az uniós programok deficitje 1144 milliárd forintra nőtt.

  • A HVG és Népszava elemzi, hogy a bevételek növekedése nagyrészt a lakosságot terhelő adóknak (ÁFA, SZJA, tranzakciós illeték, kiskereskedelmi különadó) köszönhető, és a kormánytól független elemzők magasabb, 4,5%-os GDP-arányos hiányt prognosztizálnak.

  • A 444.hu kiemeli, hogy a központi költségvetés adósságán belül a devizaarány 29,7%-ról 31,4%-ra emelkedett, átlépve a kormány által korábban meghúzott 30%-os vörös vonalat, és a kamategyenleg generálta az adósságnövekedés több mint felét.

  • A 24.hu hangsúlyozza, hogy Magyarország költötte a legtöbbet kamatokra GDP-arányosan Európában 2024-ben, és idén várhatóan újabb rekordot döntenek a kamatkiadások.

Frissítve: 2025. 08. 25. 17:59