Diplomáciai feszültség Magyarország és Ukrajna között a Barátság kőolajvezeték támadása miatt

6,3% 39,6% 10,4% 18,8% 25,0%

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter bejelentette, hogy Ukrajna ismét megtámadta a Magyarországra irányuló Barátság kőolajvezetéket, ami a szállítás leállásához vezetett. A támadást felháborítónak és elfogadhatatlannak nevezte, hangsúlyozva, hogy Magyarország ki akar maradni a háborúból, és emlékeztette Ukrajnát, hogy áramellátásának nagy része Magyarországról érkezik. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter válaszul kijelentette, hogy Oroszország kezdte a háborút, és Magyarország panaszaival forduljon Moszkvához, mivel fenntartja függőségét Oroszországtól. A Mol Csoport megerősítette, hogy a műszaki helyreállítás folyamatban van, és az ellátásbiztonság garantált.

Főbb pontok

  • 1

    Szijjártó Péter bejelentette, hogy Ukrajna ismét megtámadta a Magyarországra vezető Barátság kőolajvezetéket, ami miatt leállt a szállítás.

  • 2

    A magyar külügyminiszter felháborítónak és elfogadhatatlannak nevezte a támadást, és hangsúlyozta, hogy Magyarország ki akar maradni a háborúból.

  • 3

    Szijjártó Péter emlékeztette Ukrajnát, hogy áramellátásának jelentős része Magyarországról érkezik.

  • 4

    Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter válaszul kijelentette, hogy Oroszország kezdte a háborút, és Magyarország panaszaival forduljon Moszkvához, mivel fenntartja függőségét Oroszországtól.

  • 5

    Több cikk is megemlíti, hogy a Barátság kőolajvezetéket ért támadások politikai üzenetként is értelmezhetők, nem csak ellátásbiztonsági kockázatként.

  • 6

    A Mol Csoport megerősítette, hogy a műszaki helyreállítás folyamatban van, és a régió ellátásbiztonsága garantált.

  • 7

    Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója is hasonlóan fenyegető üzenetet küldött Ukrajnának a magyar áramellátással kapcsolatban.

  • 8

    Orbán Viktor korábbi kijelentése is szóba került, miszerint Magyarország egy nap alatt elintézhetné Ukrajna összeomlását az energiaellátás leállításával.

Portálok közti különbségek

  • A kormánypárti és kormányközeli portálok (Magyar Nemzet, Demokrata, Magyar Jelen, Origo, Mandiner, Magyar Hírlap, HírTV, Infostart, Világ Gazdaság) egyöntetűen Szijjártó Péter állításait hangsúlyozzák, miszerint Ukrajna támadta meg a vezetéket, és ez felháborító, elfogadhatatlan cselekedet, amely Magyarország háborúba való belerángatását célozza. Ezek a cikkek kiemelik Szijjártó fenyegetését az ukrán áramellátással kapcsolatban, és gyakran megismétlik a kormányzati narratívát a háborúból való kimaradásról.

  • A független, bal- és balközép irányultságú portálok (Kontroll, 444, Index, HVG, Népszava, Magyar Hang, 24.hu, Telex, Economx, Privátbankár, Menedzsment Fórum, ATV, Blikk) bár szintén beszámolnak Szijjártó Péter bejelentéséről és az ukrán külügyminiszter válaszáról, gyakran kritikusabb hangnemet ütnek meg. Több cikk megjegyzi, hogy Szijjártó az orosz energiaminiszter-helyettes tájékoztatására hivatkozott, és egyesek (pl. Index) felvetik, hogy a támadás inkább politikai üzenet, mintsem közvetlen ellátásbiztonsági veszély. Ezek a portálok gyakrabban emelik ki Andrij Szibiha válaszát, miszerint Oroszország kezdte a háborút, és Magyarország függősége Moszkvától a saját döntése. A 444 és a Népszava külön is kiemeli a 'fenyegetés' szót Szijjártó kijelentéseivel kapcsolatban, és utalnak Orbán Viktor korábbi hasonló megjegyzéseire.

  • A Mandiner egyik cikke ('Zelenszkij támogatásért könyörög a NATO-nak, közben sorozatosan támadja a Magyarországot ellátó olajvezetéket') részletesebben elemzi a korábbi támadásokat és azok következményeit, valamint a háborús cselekmény minősítését, miközben kritizálja a 'külföldről finanszírozott hazai sajtótermékeket' a tudósításuk miatt, ezzel is megerősítve a kormánypárti narratívát.

Frissítve: 2025. 08. 18. 15:02