Aug 18, 2025 • 22:27

Magyar Nemzet
Aug 18, 2025 • 22:27
Magyar Nemzet
Aug 18, 2025 • 21:50
Világ Gazdaság
Aug 18, 2025 • 16:03
Origo
Aug 18, 2025 • 15:27
Magyar Nemzet
Aug 18, 2025 • 15:05
Világ Gazdaság
Aug 18, 2025 • 15:00
HírTV
Aug 18, 2025 • 10:42
Vadhajtások
Aug 18, 2025 • 10:04
Mandiner
Aug 18, 2025 • 09:57
Economx
Aug 18, 2025 • 08:26
Index
Aug 18, 2025 • 22:09
Portfolio
Aug 18, 2025 • 12:01
Blikk
Aug 18, 2025 • 10:07
Portfolio
Aug 18, 2025 • 09:55
Pénzcentrum
Aug 18, 2025 • 09:07
Portfolio
Aug 18, 2025 • 14:19
HVG
Aug 18, 2025 • 12:08
Telex
Aug 18, 2025 • 07:59
Telex
Aug 18, 2025 • 06:00
Szabad Európa
Aug 18, 2025 • 04:58
Telex
Az Otthon Start Program keretében a kormány 4200 új budapesti lakás fejlesztését indítaná el gyorsított engedélyezési eljárással, és további 15 ezer lakás kivitelezését várja idén. A fix 3 százalékos lakáshitel bejelentése óta az építőipar felpörgött, és a bankok versenye miatt akár 2,5-2,8 százalékos kamat is elérhetővé válhat. Panyi Miklós államtitkár szerint a program költségvetési szempontból megtérülő lesz az illetékbevételek és a gazdasági élénkülés révén. Kritikus hangok szerint azonban a program árfelhajtó hatású lehet, elsősorban a fejlesztőknek kedvez, és igazságtalan újraelosztást eredményezhet, miközben a magyar lakásépítési teljesítmény továbbra is alacsony marad nemzetközi összehasonlításban.
A Miniszterelnökség Otthon Start Programirodája szerint 4200 új budapesti lakás fejlesztése indulhat hónapokon belül, a fix 3 százalékos hitel bejelentése óta több tucat megkeresés érkezett a kormányzathoz.
Két budapesti fejlesztés (X. és XV. kerület) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánításáról szóló kormányrendelet-tervezetet bocsátott társadalmi egyeztetésre a kormány.
A gyorsított engedélyezési eljárás feltétele, hogy az épülő lakások több mint 70 százaléka megfeleljen az Otthon Start Program feltételrendszereinek, ami a két budapesti projekt esetében teljesül.
A kormányzat várakozásai szerint még idén több mint 15 ezer új lakás kivitelezése indulhat meg országszerte.
Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára szerint az Otthon Start Program költségvetési szempontból pluszos lesz, a bevételek (vagyonszerzési illeték, konjunktúrahatás) fedezik a kiadásokat.
A program 2026-ban várhatóan 50-80 milliárd forint költséggel jár az államnak, de az illetékbevételek és a gazdasági élénkülés ezt fedezni fogják.
A bankok közötti verseny miatt egyes szakértők szerint a 3 százalékos maximált kamatnál alacsonyabb, akár 2,5-2,8 százalékos ajánlatok is megjelenhetnek az Otthon Start hiteleknél.
Az Otthon Start hitel akár 30 millió forintos megtakarítást is hozhat a kamatterheknél egy piaci feltételű lakáskölcsönhöz képest.
A kiemelt beruházási státusz lehetővé teszi az építési szabályoktól (pl. beépíthetőség, épületmagasság, parkolóhelyek, zöldfelület) való eltérést, ami csökkentheti a fejlesztők költségeit.
Kritikák szerint a program elsősorban a beruházóknak kedvez, és felveti a visszaélések, valamint az árfelhajtó hatás kockázatát, különösen Budapesten.
Bod Péter Ákos szerint a program igazságtalan újraelosztást eredményez, ahol a középosztály lakáshitelét a szegényebbek állják a fogyasztási adókon keresztül.
A magyar lakásépítési teljesítmény nemzetközi összehasonlításban krónikusan alacsony, és az Otthon Start program sem feltétlenül húzza ki az országot a régiós mezőny aljáról rövid távon.
A Magyar Nemzet, Portfolio, Világ Gazdaság, Origo, Mandiner, HírTV, Economx és Index cikkek alapvetően a kormányzati kommunikációt és az Otthon Start Program pozitív aspektusait hangsúlyozzák, kiemelve a lakásépítések felpörgetését, a kedvező hitelfeltételeket és a költségvetési megtérülést. Ezek a portálok jellemzően kormányközeli vagy kormánytól nem független médiumok.
A HVG, Telex, Szabad Európa és ATV cikkek kritikusabb hangvételűek. A HVG és Telex Panyi Miklós interjúját elemezve, de külső szakértők (Zsiday Viktor, Bod Péter Ákos, Czirfusz Márton, Hegedüs József) véleményét is bevonva, rávilágítanak a program potenciális negatív hatásaira, mint az árfelhajtó hatás, a költségvetési terhek, a piaci verseny hiánya, a visszaélési lehetőségek és az önkormányzati hatáskörök sérülése. Különösen a Telex és a Szabad Európa emeli ki a program igazságtalan újraelosztási jellegét és a magyar lakásépítési piac strukturális problémáit.
A Vadhajtások portál cikkében nincs érdemi tartalom, csak egy rövid lead, ami a bankok 3% alatti kamataira utal, de nem fejti ki.
A Blikk cikk részletesen foglalkozik a kiemelt beruházások intézményével, annak történetével és kritikáival, hangsúlyozva, hogy ez a fejlesztőknek kedvez, és sértheti az önkormányzatok jogköreit, valamint a lakók érdekeit. Ez a szempont a kormányközeli lapokban kevésbé, vagy egyáltalán nem jelenik meg.