Aug 21, 2025 • 18:41

Infostart
Aug 21, 2025 • 18:41
Infostart
Aug 21, 2025 • 18:02
Magyar Hírlap
Aug 21, 2025 • 17:54
Demokrata
Aug 21, 2025 • 17:18
Vadhajtások
Aug 21, 2025 • 17:18
Mandiner
Aug 21, 2025 • 15:55
Economx
Aug 21, 2025 • 14:27
Mandiner
Aug 21, 2025 • 05:35
Mandiner
Aug 21, 2025 • 13:17
Portfolio
Aug 21, 2025 • 13:17
Portfolio
Aug 21, 2025 • 18:17
Telex
Aug 21, 2025 • 14:55
444
Aug 21, 2025 • 14:00
Telex
Az Európai Unió és az Egyesült Államok közös nyilatkozatot adott ki a kereskedelmi és befektetési kapcsolatokról, amely 15 százalékos vámtarifa-felsőkorlátot vezet be az uniós termékekre, és nulla vagy közel nulla vámot bizonyos stratégiai ágazatokban. Az EU 750 milliárd dollár értékben vásárol amerikai energiát és 600 milliárd dollárnyi befektetést ígér az USA-ban. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, valamint több kormányközeli médium szerint a megállapodás az Egyesült Államoknak kedvez, Európának hátrányos, és az Európai Bizottság alkalmatlanságát bizonyítja. Független és szakértői elemzések árnyaltabb képet festenek, egyesek szerint az EU a súlyosabb fenyegetésekhez képest "olcsón megúszta", mások szerint azonban megalázó feltételekkel szembesül.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok közös nyilatkozatot adott ki a kereskedelmi és befektetési kapcsolatok alapjairól.
Az Egyesült Államok 15 százalékos vámtarifa-felsőkorlátot vezet be az uniós termékekre, melyet Maros Sefcovic a legkedvezőbb megállapodásnak nevezett.
Stratégiai ágazatok, mint az autógyártás, gyógyszeripar és félvezetőipar profitálhatnak a megállapodásból.
Nulla vagy közel nulla vámtételről állapodtak meg a generikus gyógyszerek, repülőgép-alkatrészek és egyes vegyipari termékek esetében.
Az autók és autóalkatrészek vámját visszamenőlegesen augusztus 1-jétől 15 százalékban maximálják, feltéve, hogy az EU csökkenti az amerikai agrár- és ipari termékek vámjait.
Az EU és az Egyesült Államok közösen lép fel az acél- és alumíniumágazat túlkapacitása ellen, de az 50 százalékos vámok egyelőre érvényben maradnak.
Az Európai Bizottság kész minden amerikai ipari termék vámjának eltörlésére és az amerikai mezőgazdasági és tengeri termékek piacra jutásának elősegítésére.
Az EU 2028-ig 750 milliárd dollár értékben vásárol amerikai LNG-t, kőolajat és nukleáris energiát, valamint 40 milliárd dollár értékben biztosít amerikai mesterséges intelligencia chipeket.
Uniós vállalatok 2028-ig 600 milliárd dollárnyi új befektetést eszközölnek az Egyesült Államok stratégiai ágazataiban.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a vámmegállapodás az Egyesült Államoknak kedvez, Európának viszont hátrányos.
Szijjártó Péter bírálta az Európai Bizottság tárgyalási képességét, és „totális alkalmatlansággal” vádolta meg őket.
Tóth Máté energiajogász szerint a megállapodás „USA–EU: 15–0”, és az EU „megalázó feltételekkel és félgyarmati státusszal” szembesül.
A borok és szeszes italok vámmentességéről szóló tárgyalások folytatódnak.
Az Infostart, mint kormányközeli portál, Maros Sefcovic nyilatkozatát emeli ki, amely a megállapodást pozitív fényben tünteti fel, hangsúlyozva a kölcsönös előnyöket és a kedvező vámtarifa-felsőkorlátot az uniós termékekre. A cikk optimista hangvételű, és a megállapodást a transzatlanti partnerség megerősítéseként mutatja be.
Az Origo, Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, Demokrata, Vadhajtások és Mandiner (Szijjártó Péter nyilatkozatát idéző cikkei) egyöntetűen Szijjártó Péter kritikus álláspontját tükrözik. Ezek a portálok kiemelik, hogy a megállapodás az USA-nak kedvez, Európának hátrányos, és az Európai Bizottságot, különösen Ursula von der Leyent, „totális alkalmatlansággal” vádolják. Hangsúlyozzák a magyar gazdaság megóvásának fontosságát a brüsszeli döntések következményeitől.
A Telex (mindkét cikke) és a 444, mint kormánytól független, baloldali portálok, szintén Szijjártó Péter kritikáját ismertetik, de árnyaltabb képet festenek. A Telex megjegyzi, hogy Szijjártó nem tette hozzá, hogy bizonyos amerikai feltételek teljesüléséig 27,5 százalékos lesz az európai autókra kivetett vám, és a nulla százalékos vámok bevezetéséhez uniós jogszabályalkotás szükséges. A 444 részletesebben elemzi a megállapodás tartalmát, kiemelve, hogy az EU „olcsón megúszta” a Trump által kilátásba helyezett súlyosabb vámokhoz képest, és számos szakértő szerint naiv lett volna többet várni. A 444 rávilágít arra is, hogy az EU által vállalt energia- és befektetési ígéretek inkább önkéntes törekvések, mint kötelező célok.
Az Economx és a Portfolio, mint közép-jobbközép portálok, részletesebben bemutatják a megállapodás konkrétumait, mint például a 15 százalékos általános vámtarifát, a gyógyszer- és félvezetőipar előnyeit, valamint az autóipar feltételes vámcsökkentését. Ugyanakkor mindkét portál megemlíti a kritikákat is, például Orbán Viktor „Trump megette Ursulát reggelire” kijelentését, és a megállapodás végrehajthatóságának bizonytalanságát. A Portfolio kiemeli, hogy a 100-250 százalékos korábbi fenyegetésekhez képest a 15 százalékos vám enyhébb szankció, de az európai autógyártók így is milliárdos többletköltségekkel számolnak.
A Mandiner (Tóth Máté energiajogász véleményét bemutató cikke) egy szakértői elemzést közöl, amely élesen bírálja a megállapodást, „USA–EU: 15–0” arányról beszél, és az EU-t „megalázó feltételekkel és félgyarmati státusszal” szembesülő félként írja le. Tóth Máté kiemeli az acélra és alumíniumra vonatkozó 50 százalékos vámok fennmaradását, és az energiavásárlási ígéretek jogi aggályait.