EU-USA kereskedelmi megállapodás: vegyes fogadtatás és eltérő értékelések

6,7% 53,3% 6,7% 13,3% 20,0%

Főbb pontok

  • 1

    Az Európai Unió és az Egyesült Államok közös nyilatkozatot adott ki a kereskedelmi és befektetési kapcsolatok alapjairól.

  • 2

    Az Egyesült Államok 15 százalékos vámtarifa-felsőkorlátot vezet be az uniós termékekre, melyet Maros Sefcovic a legkedvezőbb megállapodásnak nevezett.

  • 3

    Stratégiai ágazatok, mint az autógyártás, gyógyszeripar és félvezetőipar profitálhatnak a megállapodásból.

  • 4

    Nulla vagy közel nulla vámtételről állapodtak meg a generikus gyógyszerek, repülőgép-alkatrészek és egyes vegyipari termékek esetében.

  • 5

    Az autók és autóalkatrészek vámját visszamenőlegesen augusztus 1-jétől 15 százalékban maximálják, feltéve, hogy az EU csökkenti az amerikai agrár- és ipari termékek vámjait.

  • 6

    Az EU és az Egyesült Államok közösen lép fel az acél- és alumíniumágazat túlkapacitása ellen, de az 50 százalékos vámok egyelőre érvényben maradnak.

  • 7

    Az Európai Bizottság kész minden amerikai ipari termék vámjának eltörlésére és az amerikai mezőgazdasági és tengeri termékek piacra jutásának elősegítésére.

  • 8

    Az EU 2028-ig 750 milliárd dollár értékben vásárol amerikai LNG-t, kőolajat és nukleáris energiát, valamint 40 milliárd dollár értékben biztosít amerikai mesterséges intelligencia chipeket.

  • 9

    Uniós vállalatok 2028-ig 600 milliárd dollárnyi új befektetést eszközölnek az Egyesült Államok stratégiai ágazataiban.

  • 10

    Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a vámmegállapodás az Egyesült Államoknak kedvez, Európának viszont hátrányos.

  • 11

    Szijjártó Péter bírálta az Európai Bizottság tárgyalási képességét, és „totális alkalmatlansággal” vádolta meg őket.

  • 12

    Tóth Máté energiajogász szerint a megállapodás „USA–EU: 15–0”, és az EU „megalázó feltételekkel és félgyarmati státusszal” szembesül.

  • 13

    A borok és szeszes italok vámmentességéről szóló tárgyalások folytatódnak.

Portálok közti különbségek

  • Az Infostart, mint kormányközeli portál, Maros Sefcovic nyilatkozatát emeli ki, amely a megállapodást pozitív fényben tünteti fel, hangsúlyozva a kölcsönös előnyöket és a kedvező vámtarifa-felsőkorlátot az uniós termékekre. A cikk optimista hangvételű, és a megállapodást a transzatlanti partnerség megerősítéseként mutatja be.

  • Az Origo, Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, Demokrata, Vadhajtások és Mandiner (Szijjártó Péter nyilatkozatát idéző cikkei) egyöntetűen Szijjártó Péter kritikus álláspontját tükrözik. Ezek a portálok kiemelik, hogy a megállapodás az USA-nak kedvez, Európának hátrányos, és az Európai Bizottságot, különösen Ursula von der Leyent, „totális alkalmatlansággal” vádolják. Hangsúlyozzák a magyar gazdaság megóvásának fontosságát a brüsszeli döntések következményeitől.

  • A Telex (mindkét cikke) és a 444, mint kormánytól független, baloldali portálok, szintén Szijjártó Péter kritikáját ismertetik, de árnyaltabb képet festenek. A Telex megjegyzi, hogy Szijjártó nem tette hozzá, hogy bizonyos amerikai feltételek teljesüléséig 27,5 százalékos lesz az európai autókra kivetett vám, és a nulla százalékos vámok bevezetéséhez uniós jogszabályalkotás szükséges. A 444 részletesebben elemzi a megállapodás tartalmát, kiemelve, hogy az EU „olcsón megúszta” a Trump által kilátásba helyezett súlyosabb vámokhoz képest, és számos szakértő szerint naiv lett volna többet várni. A 444 rávilágít arra is, hogy az EU által vállalt energia- és befektetési ígéretek inkább önkéntes törekvések, mint kötelező célok.

  • Az Economx és a Portfolio, mint közép-jobbközép portálok, részletesebben bemutatják a megállapodás konkrétumait, mint például a 15 százalékos általános vámtarifát, a gyógyszer- és félvezetőipar előnyeit, valamint az autóipar feltételes vámcsökkentését. Ugyanakkor mindkét portál megemlíti a kritikákat is, például Orbán Viktor „Trump megette Ursulát reggelire” kijelentését, és a megállapodás végrehajthatóságának bizonytalanságát. A Portfolio kiemeli, hogy a 100-250 százalékos korábbi fenyegetésekhez képest a 15 százalékos vám enyhébb szankció, de az európai autógyártók így is milliárdos többletköltségekkel számolnak.

  • A Mandiner (Tóth Máté energiajogász véleményét bemutató cikke) egy szakértői elemzést közöl, amely élesen bírálja a megállapodást, „USA–EU: 15–0” arányról beszél, és az EU-t „megalázó feltételekkel és félgyarmati státusszal” szembesülő félként írja le. Tóth Máté kiemeli az acélra és alumíniumra vonatkozó 50 százalékos vámok fennmaradását, és az energiavásárlási ígéretek jogi aggályait.

Frissítve: 2025. 08. 21. 18:48