Júl 30, 2025 • 19:44

Economx
Júl 30, 2025 • 19:44
Economx
Júl 30, 2025 • 15:28
Mandiner
Júl 30, 2025 • 13:10
Világ Gazdaság
Júl 30, 2025 • 15:03
Menedzsment Fórum
Júl 30, 2025 • 10:10
Menedzsment Fórum
Júl 30, 2025 • 10:01
Privátbankár
Júl 30, 2025 • 18:13
HVG
Júl 30, 2025 • 12:21
Telex
Júl 30, 2025 • 10:12
Telex
Júl 30, 2025 • 04:22
Telex
Az Európai Bizottság bejelentette, hogy 18 uniós tagállam, köztük Magyarország, legalább 127 milliárd euró értékben igényel hitelt a májusban indított SAFE (Security Action for Europe) védelmi hitelprogramból. A program célja a tagállami védelmi kiadások gyors növelése az orosz fenyegetés árnyékában, mintegy 150 milliárd eurós keretösszeggel. Bár a magyar kormány korábban elvi fenntartásokat fogalmazott meg a közös hitelfelvétellel szemben, most mégis él a lehetőséggel. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint Magyarország 20 milliárd eurót kér, mivel a SAFE olcsóbb forrást biztosít a piacinál. A végleges hitelkérelmeket 2025. november 30-ig lehet benyújtani. A cikkek kitérnek arra is, hogy a NATO európai tagjai új, ambiciózus védelmi kiadási célokat vállaltak, valamint az uniós pénzek befagyasztásának tágabb gazdasági hatásaira Magyarországon.
18 uniós tagállam, köztük Magyarország, legalább 127 milliárd euró értékben igényel védelmi hitelt a SAFE programból.
A SAFE program célja a tagállami védelmi kiadások gyors növelése az orosz fenyegetés árnyékában, mintegy 150 milliárd eurónyi beruházás mozgósításával.
A végleges hitelkérelmeket 2025. november 30-ig lehet benyújtani.
A NATO európai tagjai, Donald Trump nyomására, ambiciózus védelmi kiadási célokat vállaltak, mely szerint 2035-ig GDP-jük 3,5 százalékát fordítják katonai kiadásokra.
A magyar kormány korábban ellenezte a közös európai hitelfelvételt, de most mégis igényel a SAFE programból.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint Magyarország 20 milliárd eurót kér a hitelkeretből, ami olcsóbb forrást biztosít a piacinál.
Orbán Viktor tusványosi beszéde szerint a Magyarországnak járó uniós pénzek felét már hazahozták, de a valóságban ennél jóval több, közel 20 milliárd euró van befagyasztva.
Az uniós pénzek befagyasztása és a hazai költségvetési problémák miatt jelentősen visszaestek az állami közbeszerzések, különösen az építési beruházások terén.
A közbeszerzési piacon a verseny élénkült a kisebb értékű beszerzéseknél, de a nagyobb, 20 milliárd forint feletti megrendeléseket továbbra is főként kormányközeli cégek nyerik el.
Az Economx, Infostart, Magyar Hírlap, Mandiner és Privátbankár cikkek tényként kezelik, hogy Magyarország is igényel a hitelből, és részletesen bemutatják a program céljait és a résztvevő országokat. Az Economx kiemeli Orbán Viktor korábbi vétóval kapcsolatos utalásait és a jogi megoldás keresését, valamint a NATO célkitűzéseit.
A HVG és a Telex (angol és magyar nyelvű) cikkek hangsúlyozzák, hogy a magyar kormány korábban ellenezte a hitelfelvételt, sőt, a Telex szerint Magyarország volt az egyetlen, amely nem szavazta meg a SAFE-et, és tartózkodott. A HVG Menczer Tamás korábbi kijelentését is idézi, miszerint "nem kérünk a brüsszeli gigahitelből", ezzel kiemelve a kormányzati kommunikáció ellentmondását.
A Világ Gazdaság kiemeli Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nyilatkozatát, miszerint a SAFE hitel olcsóbb a piacinál, és Magyarország a lehető legtöbb pénzt szeretné lehívni belőle, valamint a kamatmegtakarítási lehetőséget.
A Menedzsment Fórum és a Privátbankár (Klasszis Klub Live) cikkek a védelmi hitelprogram mellett kitérnek az uniós pénzek befagyasztásának tágabb kontextusára, Orbán Viktor tusványosi kijelentéseire a "hazahozott" pénzekről, és Magyar Péter ígéretére az uniós források megszerzésével kapcsolatban. Ezek a cikkek elemzőbb jellegűek, és kérdéseket vetnek fel a jövőbeli fejleményekkel kapcsolatban.
A Telex (Fogyókúrára fogta a kormány...) részletesen elemzi az uniós pénzek befagyasztásának gazdasági hatásait, különös tekintettel a közbeszerzésekre és az állami beruházásokra, valamint a NER-hez köthető cégek szerepére, ami egyedülálló perspektívát nyújt a többi cikkhez képest.