18 EU-tagállam, köztük Magyarország, igényel védelmi hitelt az Európai Uniótól

33,3% 6,7% 33,3% 26,7%

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy 18 uniós tagállam, köztük Magyarország, legalább 127 milliárd euró értékben igényel hitelt a májusban indított SAFE (Security Action for Europe) védelmi hitelprogramból. A program célja a tagállami védelmi kiadások gyors növelése az orosz fenyegetés árnyékában, mintegy 150 milliárd eurós keretösszeggel. Bár a magyar kormány korábban elvi fenntartásokat fogalmazott meg a közös hitelfelvétellel szemben, most mégis él a lehetőséggel. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint Magyarország 20 milliárd eurót kér, mivel a SAFE olcsóbb forrást biztosít a piacinál. A végleges hitelkérelmeket 2025. november 30-ig lehet benyújtani. A cikkek kitérnek arra is, hogy a NATO európai tagjai új, ambiciózus védelmi kiadási célokat vállaltak, valamint az uniós pénzek befagyasztásának tágabb gazdasági hatásaira Magyarországon.

Főbb pontok

  • 1

    18 uniós tagállam, köztük Magyarország, legalább 127 milliárd euró értékben igényel védelmi hitelt a SAFE programból.

  • 2

    A SAFE program célja a tagállami védelmi kiadások gyors növelése az orosz fenyegetés árnyékában, mintegy 150 milliárd eurónyi beruházás mozgósításával.

  • 3

    A végleges hitelkérelmeket 2025. november 30-ig lehet benyújtani.

  • 4

    A NATO európai tagjai, Donald Trump nyomására, ambiciózus védelmi kiadási célokat vállaltak, mely szerint 2035-ig GDP-jük 3,5 százalékát fordítják katonai kiadásokra.

  • 5

    A magyar kormány korábban ellenezte a közös európai hitelfelvételt, de most mégis igényel a SAFE programból.

  • 6

    Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint Magyarország 20 milliárd eurót kér a hitelkeretből, ami olcsóbb forrást biztosít a piacinál.

  • 7

    Orbán Viktor tusványosi beszéde szerint a Magyarországnak járó uniós pénzek felét már hazahozták, de a valóságban ennél jóval több, közel 20 milliárd euró van befagyasztva.

  • 8

    Az uniós pénzek befagyasztása és a hazai költségvetési problémák miatt jelentősen visszaestek az állami közbeszerzések, különösen az építési beruházások terén.

  • 9

    A közbeszerzési piacon a verseny élénkült a kisebb értékű beszerzéseknél, de a nagyobb, 20 milliárd forint feletti megrendeléseket továbbra is főként kormányközeli cégek nyerik el.

Portálok közti különbségek

  • Az Economx, Infostart, Magyar Hírlap, Mandiner és Privátbankár cikkek tényként kezelik, hogy Magyarország is igényel a hitelből, és részletesen bemutatják a program céljait és a résztvevő országokat. Az Economx kiemeli Orbán Viktor korábbi vétóval kapcsolatos utalásait és a jogi megoldás keresését, valamint a NATO célkitűzéseit.

  • A HVG és a Telex (angol és magyar nyelvű) cikkek hangsúlyozzák, hogy a magyar kormány korábban ellenezte a hitelfelvételt, sőt, a Telex szerint Magyarország volt az egyetlen, amely nem szavazta meg a SAFE-et, és tartózkodott. A HVG Menczer Tamás korábbi kijelentését is idézi, miszerint "nem kérünk a brüsszeli gigahitelből", ezzel kiemelve a kormányzati kommunikáció ellentmondását.

  • A Világ Gazdaság kiemeli Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nyilatkozatát, miszerint a SAFE hitel olcsóbb a piacinál, és Magyarország a lehető legtöbb pénzt szeretné lehívni belőle, valamint a kamatmegtakarítási lehetőséget.

  • A Menedzsment Fórum és a Privátbankár (Klasszis Klub Live) cikkek a védelmi hitelprogram mellett kitérnek az uniós pénzek befagyasztásának tágabb kontextusára, Orbán Viktor tusványosi kijelentéseire a "hazahozott" pénzekről, és Magyar Péter ígéretére az uniós források megszerzésével kapcsolatban. Ezek a cikkek elemzőbb jellegűek, és kérdéseket vetnek fel a jövőbeli fejleményekkel kapcsolatban.

  • A Telex (Fogyókúrára fogta a kormány...) részletesen elemzi az uniós pénzek befagyasztásának gazdasági hatásait, különös tekintettel a közbeszerzésekre és az állami beruházásokra, valamint a NER-hez köthető cégek szerepére, ami egyedülálló perspektívát nyújt a többi cikkhez képest.

Frissítve: 2025. 07. 30. 19:56