A kormány csökkentette a 2025-ös GDP-növekedési előrejelzést, miközben nő a lakosság pénzügyi bizonytalansága

3,3% 13,3% 16,7% 46,7% 20,0%

Hullámvasúton az Orbán-kormány, de most grafikonon mutajuk a legújabb terveiket

Júl 29, 2025 • 17:08

Index

Nagy Márton is beismerte, hogy az Orbán által ígért...

Júl 29, 2025 • 16:29

Kontroll

Egyre kevesebb magyar család jön ki a jövedelméből

Júl 29, 2025 • 15:18

Magyar Jelen

Váratlan helyzet: minden harmadik magyar óriási bajba kerülhet

Júl 29, 2025 • 13:31

Economx

Sokan vártak erre a pillanatra: egész Európát nevetve felülmúlta Magyarország

Júl 29, 2025 • 11:55

Mandiner

A magyarok harmada egy fillért sem tud megtakarítani

Júl 29, 2025 • 13:40

Qubit

Aggasztó a magyarok pénzügyi helyzete

Júl 29, 2025 • 11:11

Piac & Profit

Megtakarításból befektetés: avagy hogyan válhatunk befektetővé akár havi 50 ezer forinttal is?

Júl 29, 2025 • 11:00

Pénzcentrum

Nagy Márton megszólalt: beleremegett a forint

Júl 29, 2025 • 10:42

Privátbankár

Holnap jön a GDP-adat, Nagy Márton előre magyarázkodik a rossz bizonyítvány miatt

Júl 29, 2025 • 10:34

Privátbankár

Már csak 1 százalékos GDP-növekedést vár idénre az Orbán-kormány

Júl 29, 2025 • 12:00

Népszava

Kiábrándító kutatás: a magyarok egyre nagyobb része jön ki nehezen a jövedelméből

Júl 29, 2025 • 11:31

ATV

A magyarok több mint negyede egyáltalán nem tud félretenni a fizetéséből

Júl 29, 2025 • 10:54

HVG

Nagy Márton már megint tévedett, de most megint megpróbálja: 1 százalékra módosította az idei GDP-célt

Júl 29, 2025 • 10:32

444

Közelében sem lesz a GDP-növekedés a vártnak, 1 százalék a kormány új becslése

Júl 29, 2025 • 09:47

HVG

A cikkek a magyar gazdaság aktuális helyzetét és a lakosság pénzügyi helyzetét elemzik, különböző nézőpontokból. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy a kormány a 2025-ös GDP-növekedési előrejelzését 1%-ra csökkentette, miközben új lakhatási programot indítana az állami alkalmazottaknak. A forint árfolyama gyengült a bejelentés hatására. Ezzel párhuzamosan több felmérés is rávilágít a magyar lakosság növekvő pénzügyi kiszolgáltatottságára és alacsony megtakarítási képességére, különösen a régiós összehasonlításban. Ugyanakkor más források szerint Magyarországon nőtt legdinamikusabban a középosztály vagyona Európában, és a megtakarítási ráta is magas az EU-ban, cáfolva az elszegényedés mítoszát.

Főbb pontok

1
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy a kormány a 2025-ös gazdasági növekedésre vonatkozó várakozását 3,4%-ról előbb 2,5%-ra, majd 1%-ra csökkentette.
2
A kormány új lakhatási programot tervez az állami alkalmazottak számára, amely szeptemberben indul.
3
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a GDP 2010-ben 27 427 milliárd forint volt, 2024-re 81 148 milliárdra emelkedett.
4
A magyar gazdaság 2013-tól növekedési pályára állt, de a Covid-19 járvány és a globális válság megtorpanást okozott.
5
A Provident Pénzügyi Zrt. felmérése szerint a magyar lakosság 27,1%-a nem tud félretenni, ami magasabb arány, mint Lengyelországban, Csehországban és Romániában.
6
A felmérés szerint a nők (32%) és az 55 év felettiek (közel 40%) körében a legmagasabb a megtakarításra képtelenek aránya.
7
Az UBS befektetési bank szerint 2024-ben Magyarországon nőtt legdinamikusabban a középosztály vagyona Európában, több mint 18%-kal.
8
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. elemzése szerint Magyarországon a szegénységi kockázat harmadával csökkent 2010 óta, és a megtakarítási ráta a legmagasabb az EU-ban.
9
A Pénzcentrum cikke szerint a magyar lakosság havonta átlagosan 91 ezer forintot tesz félre, ami a nettó jövedelem 18,5%-a, ezzel az EU élmezőnyébe tartozik.
10
A forint árfolyama gyengült Nagy Márton bejelentése után, az euró 399 forint fölé, a dollár 345,5 forint fölé emelkedett.

Portálok közti különbségek

•
Az Index, Kontroll, Népszava, 444, Blikk, Menedzsment Fórum, Privátbankár, Economx, Telex, 24.hu és Portfolio cikkek elsősorban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentésére fókuszálnak, miszerint a kormány 2025-re 1%-ra csökkentette a GDP-növekedési előrejelzését. Ezek a cikkek részletesen tárgyalják a korábbi prognózisokat (3,4%, majd 2,5%), a csökkentés okait (ipar gyengélkedése, mezőgazdasági visszaesés, külső tényezők), valamint a kormányzati intézkedéseket (lakhatási program, adócsökkentések, kkv-támogatások, nyugdíjas juttatások). A Kontroll, Népszava és 444 kritikusabb hangnemet üt meg a kormány korábbi "repülőrajt" ígéretével kapcsolatban, kiemelve a prognózisok folyamatos rontását. A Privátbankár és Menedzsment Fórum külön kitér a forint árfolyamának gyengülésére a bejelentés hatására.
•
A Magyar Jelen, Qubit, Economx, Piac & Profit, Pénzcentrum és ATV cikkek a magyar lakosság pénzügyi helyzetével és megtakarítási szokásaival foglalkoznak, egy Provident Pénzügyi Zrt. megbízásából készült nemzetközi felmérés alapján. Ezek a cikkek hangsúlyozzák, hogy a magyar lakosság jelentős része (27,1%) nem tud félretenni, és ez az arány növekszik, valamint hogy Magyarország helyzete rosszabb a régiós országokhoz (Lengyelország, Csehország, Románia) képest. Kiemelik a nemi és korosztályi különbségeket, valamint a falvakban élők nehezebb helyzetét. A Pénzcentrum egy interjún keresztül a megtakarításból befektetéssé válás lehetőségeit és a pénzügyi tudatosság fontosságát is tárgyalja, megjegyezve, hogy a magyarok megtakarítási rátája az EU élmezőnyébe tartozik, de a befektetői szemlélet még hiányzik.
•
A Mandiner és Demokrata cikkek a kormányzati narratívát erősítik. A Mandiner egy UBS jelentésre hivatkozva azt állítja, hogy Magyarországon nőtt legdinamikusabban a középosztály vagyona Európában. A Demokrata egy interjúban Hegedűs Tamással, a Századvég elemzőjével cáfolja a magyar elszegényedés mítoszát, kiemelve a szegénységi kockázat csökkenését és a magas megtakarítási rátát, valamint a rendelkezésre álló jövedelmek jelentős növekedését 2010 óta. Ezek a cikkek ellentétes képet festenek a lakosság pénzügyi helyzetéről, mint a Provident-felmérést elemző portálok.