A magyar gazdaság minimális növekedést mutatott a második negyedévben, elkerülve a recessziót

26,1% 8,7% 52,2% 13,0%

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025 második negyedévében a magyar gazdaság éves alapon 0,2%-kal, negyedéves alapon 0,4%-kal nőtt, elkerülve ezzel a technikai recessziót. Az első félévben azonban a gazdaság teljesítménye stagnált, sőt, szezonálisan kiigazítva 0,1%-os visszaesést mutatott az előző év azonos időszakához képest. A szolgáltatások, különösen az információ és kommunikáció ág járult hozzá a növekedéshez, míg az ipar és a mezőgazdaság fékezte a teljesítményt. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a háború a fő oka a lassú növekedésnek, és béke esetén gyorsulás várható. A kormány az év egészére 1%-os GDP-bővülést prognosztizál, és további gazdaságélénkítő intézkedéseket tervez, kihasználva az uniós védelmi klauzula adta mozgásteret. Az elemzők és a független portálok kritikusan szemlélik a kormány korábbi, túl optimista előrejelzéseit és a jelenlegi helyzetet, hangsúlyozva a külső tényezők és a költségvetési hiány kockázatait.

Főbb pontok

  • 1

    A KSH adatai szerint 2025 második negyedévében a GDP 0,2%-kal emelkedett éves alapon, negyedéves alapon pedig 0,4%-kal.

  • 2

    Az első félévben a gazdaság teljesítménye a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 0,1%-kal alulmúlta az előző év azonos időszakit.

  • 3

    A szolgáltatások, különösen az információ és kommunikáció ág járult hozzá legnagyobb mértékben a növekedéshez, míg az ipar és a mezőgazdaság fékezte a gazdaságot.

  • 4

    Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a háború tartama alatt ez a növekedési ütem reális, és béke esetén gyorsulni fog a gazdaság.

  • 5

    A kormány az év egészére 1%-os GDP-bővülést vár, és 2026-ra 3,1%-os növekedést prognosztizál.

  • 6

    A külső környezet, mint a vámháború és a német gazdaság gyenge teljesítménye, negatívan hatott a GDP alakulására.

  • 7

    A belső fogyasztás, a reálbérek emelkedése és az adócsökkentések a gazdaság húzóerejét jelentik.

  • 8

    A kormány célja a beruházási aktivitás fokozása, többek között az Otthon Start Program és a Demján Sándor 1+1 Program folytatásával.

  • 9

    A technikai recessziót sikerült elkerülni, mivel a GDP nem csökkent két egymást követő negyedévben.

  • 10

    A kormány a védelmi kiadások növelésével járó uniós mozgásteret (GDP 0,9%-a) felhasználhatja egyéb célokra is, ami mintegy 850 milliárd forint extra költést jelenthet 2026-ban.

  • 11

    A hitelminősítők figyelik a költségvetési fegyelmet, és a kormány célja a leminősítés elkerülése.

Portálok közti különbségek

  • A Magyar Nemzet és a Világ Gazdaság (kormányközeli) cikkek a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményét hangsúlyozzák, kiemelve a béke fontosságát a gazdasági növekedés szempontjából, és a kormányzati intézkedések pozitív hatásait. Ezek a cikkek optimista hangvételűek a jövőre nézve, különösen a második félév és 2026 tekintetében.

  • A Piac & Profit, Blikk, Magyar Hang, Privátbankár, Portfolio és Menedzsment Fórum (közép, független/bizonytalan) cikkek elsősorban a KSH tényszerű adataira fókuszálnak, kiemelve a minimális növekedést és a technikai recesszió elkerülését. Ezek a portálok semlegesebb hangvételűek, bár a Piac & Profit és a Menedzsment Fórum címadása (Pirinyót nőtt a gazdaság, A legnagyobb szégyentől megmenekült a magyar gazdaság) enyhe kritikát vagy megkönnyebbülést sugall.

  • A Menedzsment Fórum (közép, független) és a Telex, 444, HVG (bal, független) portálok kritikusan viszonyulnak a kormány gazdasági előrejelzéseihez, kiemelve a korábbi, túl optimista prognózisok (pl. 'repülőrajt') meghiúsulását és a növekedési várakozások folyamatos lefelé módosítását. Ezek a cikkek részletesebben elemzik a gazdaság gyenge pontjait (ipar, mezőgazdaság) és a külső tényezők (német gazdaság, vámháború) hatását, valamint a költségvetési hiány és a hitelminősítők lehetséges reakcióit.

  • A Pénzcentrum (közép, nem független) két cikke közül az egyik a növekedési kilátások romlását és a költségvetési mozgásteret vizsgálja, míg a másik a GDP-adatokat mutatja be semlegesebben. A 'Nagyon kemény számolgatás megy odafent' című cikk részletesebben foglalkozik a költségvetési hiánycélokkal és a hitelminősítők lehetséges lépéseivel, kritikusabb hangvételt megütve a kormányzati kommunikációval szemben.

  • Az Index (jobbközép, nem független) és az Economx (jobbközép, nem független) cikkek szintén a KSH adatokra és Nagy Márton nyilatkozatára épülnek, de az Index kiemeli, hogy a gazdaságot 'a kormány intézkedései tartják a víz felszínén', ami a piaci alapú növekedés hiányára utal. Az Economx a Magyar Nemzeti Bank prognózisának visszavágását is megemlíti, jelezve a kormányon kívüli szereplők pesszimistább várakozásait.

Frissítve: 2025. 07. 30. 09:56