A magyar GDP 0,2%-kal nőtt a második negyedévben, elkerülve a recessziót, de az első félév visszaesést mutat
Júl 30, 2025 • 09:16
Magyar Nemzet
Júl 30, 2025 • 12:35
Pénzcentrum
Júl 30, 2025 • 12:21
Privátbankár
Júl 30, 2025 • 11:57
Portfolio
Júl 30, 2025 • 12:38
444
Júl 30, 2025 • 10:34
444
Júl 30, 2025 • 08:37
444
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2025 második negyedévében az előző év azonos időszakához képest 0,2%-kal, az előző negyedévhez képest 0,4%-kal nőtt. Az első félévben azonban a gazdaság teljesítménye 0,1%-kal visszaesett. A technikai recessziót sikerült elkerülni. A növekedéshez leginkább a szolgáltatások járultak hozzá, míg az ipar és a mezőgazdaság fékezte a gazdaságot. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a háború idején ez a növekedési ütem a reális, és a béke felgyorsítaná a gazdasági bővülést. A kormány az idei évre vonatkozó GDP-növekedési előrejelzését 1%-ra módosította. Az elemzők többsége is hasonló, 0,5-1,0% közötti éves növekedést vár. Az Eurostat adatai alapján Magyarország éves GDP-növekedése az EU-tagállamok között az utolsó előtti helyen áll, míg Csehország gazdasága jelentősen jobban teljesített. A kormány a fogyasztás élénkítésére és a beruházások fokozására összpontosít, miközben a költségvetési hiánycélok tartását ígéri.
Főbb pontok
-
1
A KSH adatai szerint Magyarország GDP-je 2025 második negyedévében az előző év azonos időszakához képest 0,2%-kal, az előző negyedévhez képest 0,4%-kal nőtt.
-
2
Az első félévben a magyar gazdaság teljesítménye szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 0,1%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
-
3
A technikai recessziót (két egymást követő negyedéves visszaesést) sikerült elkerülni.
-
4
A növekedéshez legnagyobb mértékben a szolgáltatások, különösen az információ és kommunikáció ág járult hozzá, míg az ipar és a mezőgazdaság fékezte a gazdaságot.
-
5
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a háború idején a jelenlegi növekedési ütem a reális, és a béke felgyorsítaná a gazdasági bővülést.
-
6
A kormány az idei évre vonatkozó GDP-növekedési előrejelzését 3,4%-ról előbb 2,5%-ra, majd 1%-ra csökkentette.
-
7
Az elemzők többsége 0,5-1,0% közötti éves GDP-növekedést vár 2025-re.
-
8
Az Eurostat adatai szerint Magyarország éves GDP-növekedése (0,2%) az EU-tagállamok között az utolsó előtti helyen áll, csak Ausztriát előzve meg.
-
9
Csehország gazdasága éves alapon 2,4%-kal nőtt a második negyedévben, ami jelentősen meghaladja a magyar növekedést.
-
10
A német gazdaság a második negyedévben 0,1%-kal zsugorodott az előző negyedévhez képest, de éves alapon 0,4%-kal nőtt.
-
11
A kormány a fogyasztás élénkítésére és a beruházások fokozására összpontosít, többek között adócsökkentésekkel és lakhatási programokkal.
-
12
A költségvetési hiánycél 2025-re 4,1%, 2026-ra 3,7%, a kormány szerint ezek tarthatók.
-
13
A hitelminősítők figyelik a költségvetési fegyelmet, egy esetleges leminősítés komoly károkat okozhatna a magyar gazdaságnak.
Portálok közti különbségek
-
•
A Kontroll, 444, Pénzcentrum, Privátbankár, Portfolio, Origo, Magyar Hírlap, Economx, Blikk, Mandiner, Infostart, Menedzsment Fórum, Világ Gazdaság, HVG és Index portálok mind a KSH által közzétett GDP adatokról számolnak be, de eltérő hangsúlyokkal és értelmezésekkel.
-
•
A kormányközeli portálok (Origo, Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Világ Gazdaság, Mandiner, Index, Infostart, Economx) jellemzően Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nyilatkozatait emelik ki, hangsúlyozva, hogy a háború a fő oka a lassú növekedésnek, és a kormány intézkedései (pl. fogyasztás ösztönzése, beruházások) segítik a gazdaságot. Ezek a cikkek gyakran optimista hangnemben szólnak a jövőbeli kilátásokról, kiemelve a technikai recesszió elkerülését és a kormányzati programokat.
-
•
A független, baloldali (444, Telex) és jobbközép (Kontroll) portálok kritikusabb hangnemet ütnek meg. Kiemelik a kormány korábbi, túlzottan optimista előrejelzéseinek elmaradását, a magyar gazdaság EU-s sereghajtó pozícióját éves növekedésben, és megkérdőjelezik a kormányzati magyarázatokat (pl. a német gazdaság gyengélkedése). A 444 és a Telex részletesebben elemzi az ágazati adatokat (ipar, mezőgazdaság, szolgáltatások, beruházások) és az elemzői várakozásokat, gyakran kiábrándítónak vagy stagnálónak minősítve a helyzetet.
-
•
A Pénzcentrum és a Portfolio (közép, nem kormányfüggetlen) részletes elemzői véleményeket közölnek (ING, Erste, MBH, Amundi), amelyek árnyaltabb képet festenek. Elismerik a negyedéves növekedést és a recesszió elkerülését, de hangsúlyozzák a szerkezeti problémákat (gyenge ipar, mezőgazdaság, beruházások) és a külső kereslet fontosságát. Ezek a portálok gyakran összehasonlítják a magyar adatokat az EU-s és régiós számokkal, és kitérnek a költségvetési hiányra és a hitelminősítői kockázatokra is.
-
•
A Privátbankár és Piac & Profit (közép, kormányfüggetlen) különösen hangsúlyozzák a cseh GDP-növekedés (2,4%) és a magyar (0,2%) közötti különbséget, ezzel is rávilágítva a magyar gazdaság relatív gyengeségére a régióban.
-
•
Az Economx és Portfolio részletesebben foglalkozik a forint árfolyamának alakulásával a GDP-adatok és Nagy Márton nyilatkozatai tükrében.
Címkék
Index
Egyesült Államok
Magyarország
Németország
Oroszország
Európai Unió
Európa