Az EU agrárpolitikájának tervezett átalakítása és a magyar gazdák aggodalmai

42,9% 57,1%

Az Európai Bizottság kiszivárgott javaslata szerint gyökeresen átalakulna az agrártámogatási rendszer a 2028-2034-es időszakra, megszüntetve a nagyobb gazdaságok területalapú támogatását, és előnyben részesítve a kisebb, fiatal és családi gazdálkodókat. A tervezet szerint 450 hektár felett megszűnne a területalapú támogatás, és már 90 hektár körül jelentősen csökkenne. Nagy István agrárminiszter és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) felháborítónak és felelőtlennek nevezte a javaslatot, amely szerintük veszélyezteti az élelmiszer-ellátást és a gazdák jövőjét. A NAK és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) tüntetéseket szervez Budapesten és Brüsszelben a javaslat ellen. Emellett felmerült az is, hogy az önkormányzatok, mint például Budapest, közvetlenül juthassanak uniós forrásokhoz, függetlenül a nemzeti kormányoktól.

Főbb pontok

  • 1

    Az Európai Bizottság kiszivárgott javaslata szerint gyökeresen átalakulna az agrártámogatási rendszer a 2028-2034-es időszakra.

  • 2

    A tervezet megszüntetné a nagyobb gazdaságok területalapú támogatását, és előnyben részesítené a kisebb, fiatal és családi gazdálkodókat.

  • 3

    A javaslat szerint 450 hektár felett megszűnne a területalapú támogatás, és már 90 hektár körül jelentősen csökkenne.

  • 4

    Nagy István agrárminiszter felháborítónak és felelőtlennek nevezte a javaslatot, amely szerinte veszélyezteti az élelmiszer-ellátást és a gazdák jövőjét.

  • 5

    A tervek szerint az agrárforrásokat egy nagy közös alapba tennék a többi uniós forrással, megszüntetve a KAP kétpilléres szerkezetét.

  • 6

    A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) tüntetéseket szervez Budapesten és Brüsszelben a javaslat ellen.

  • 7

    A gazdaszervezetek és a tagállamok agrárminiszterei egységesen a különálló, kétpilléres KAP megőrzését kérik.

  • 8

    A kiszivárgott tervezet szerint a támogatások felső határa 100 ezer euró lenne, és a jövedelemalapú megközelítés váltaná fel a területalapút.

  • 9

    Karácsony Gergely főpolgármester tárgyalt Ursula von der Leyennel arról, hogy az önkormányzatok közvetlenül juthassanak uniós forrásokhoz, függetlenül a nemzeti kormányoktól.

  • 10

    Az Európai Parlament és számos régió, köztük Budapest, lobbizik a közvetlen önkormányzati forrásokért, különösen a jogállamisági eljárások miatti forrásmegvonások esetén.

Portálok közti különbségek

  • A Portfolio és a Magyar Nemzet cikkek főként az agrártámogatások tervezett csökkentésére és a magyar agráriumra gyakorolt hatására fókuszálnak, kiemelve Nagy István agrárminiszter és a NAK elnökének aggodalmait. A Portfolio több cikkel is foglalkozik a témával, részletesebben bemutatva a kiszivárgott javaslat tartalmát.

  • A Magyar Nemzet és a Világgazdaság cikkek hangsúlyozzák a gazdatüntetéseket Budapesten és Brüsszelben, valamint azt, hogy az Európai Bizottság a problémát a nemzeti kormányokra hárítaná, hogy elkerülje a tiltakozásokat.

  • A Menedzsment Fórum cikke a NAK elnökének, Papp Zsoltnak a nyilatkozatára épül, kiemelve a magyar mezőgazdaságra leselkedő veszélyeket és a jövedelemalapú támogatás bevezetését.

  • A Blikk cikke eltér a többitől, mivel az agrárkérdés mellett a 2027-2034-es uniós költségvetés átalakításáról, és az önkormányzatok, régiók közvetlen uniós forrásokhoz jutásának lehetőségéről szól, Karácsony Gergely és Ujhelyi István nyilatkozatait idézve. Ez a cikk egy tágabb költségvetési kontextusba helyezi az uniós források elosztásának kérdését.

Frissítve: 2025. 07. 15. 21:53