Donald Trump új vámokat vezet be 92 ország ellen

7,1% 7,1% 14,3% 42,9% 28,6%

Donald Trump amerikai elnök új kereskedelempolitikát vezetett be, amelynek keretében 92 országra vonatkozóan vet ki új vámokat, 10% és 41% közötti mértékben. Az intézkedések augusztus 8-án lépnek életbe, kivéve Kanadát, ahol a vámtétel azonnal 25%-ról 35%-ra emelkedett. Mexikó 90 napos haladékot kapott. A döntés célja az amerikai gazdaság védelme, de inflációs nyomásra és globális piaci bizonytalanságra figyelmeztetnek az elemzők. A lépést jogi kihívások kísérik, és vegyes nemzetközi reakciókat váltott ki. Több országgal, köztük az Európai Unióval, már korábban sikerült megállapodásokat kötni.

Főbb pontok

  • 1

    Donald Trump amerikai elnök új kereskedelempolitikát jelentett be, amelynek keretében 92 ország termékeire vetnek ki új vámokat, 10% és 41% közötti mértékben.

  • 2

    Az új vámok augusztus 8-án lépnek életbe, kivéve Kanadát, ahol azonnali hatállyal 25%-ról 35%-ra nőtt a vámtétel.

  • 3

    Mexikó 90 napos haladékot kapott a magasabb vámok alól egy új kereskedelmi megállapodás kidolgozására.

  • 4

    A Fehér Ház szerint az intézkedések célja az amerikai gazdaság és exportőrök védelme, de elemzők inflációs nyomásra figyelmeztetnek az Egyesült Államokban.

  • 5

    Trump döntését jogi kihívások kísérik, egy alsóbb szintű amerikai bíróság szerint az elnök túllépte hatáskörét.

  • 6

    Az Európai Unióval már korábban egyezség született egy 15%-os alapvámról augusztus 1-jétől.

  • 7

    Néhány ország, mint Brazília, politikai okokból kapott magasabb vámot.

  • 8

    A bejelentést követően a nemzetközi tőzsdéken árfolyamesések kezdődtek.

  • 9

    A vámok mértéke kereskedelmi partnerenként, árutípusonként és megállapodásoktól függően változik, 0%-tól akár 50%-ig vagy magasabb is lehet.

  • 10

    Az Egyesült Államoknak nyolc megállapodást sikerült tető alá hoznia 120 nap alatt, köztük az Egyesült Királysággal, Japánnal, Dél-Koreával, Kínával, Vietnámmal, Indonéziával és a Fülöp-szigetekkel.

Portálok közti különbségek

  • A Blikk és a Pénzcentrum részletesebben kitér arra, hogy a vámok a világ legszegényebb és háborús övezetekben lévő országait sem kímélik, míg más portálok ezt nem említik.

  • Az Index (második cikk) és a Világ Gazdaság részletes listát közöl a különböző országokra kivetett vámtarifákról, míg a többi portál csak néhány kiemelt országot említ.

  • A 444 és a Népszava kiemeli, hogy Brazília esetében a vámok politikai okokból, Jair Bolsonaro perére adott válaszként kerültek bevezetésre, és a 444 megjegyzi, hogy Trump hamisan állította a kereskedelmi deficitet Brazíliával szemben. A Blikk is említi a politikai okokat, de nem részletezi ennyire.

  • A Népszava részletesebben kitér a fentanil-csempészetre vonatkozó indoklásra és annak statisztikai hátterére (0,2% kanadai határon), míg más portálok csak említik az indokot.

  • A Magyar Hang a bevezetőjében Orbán Viktor egy korábbi kijelentésére utal, miszerint az EU járt a legrosszabbul, és ezt cáfolja a cikk tartalmával, ami egyedülálló a vizsgált cikkek között.

  • A Pénzcentrum megemlíti a tőzsdei árfolyameséseket a bejelentést követően, amit a Privátbankár és a Menedzsment Fórum is kiemel, míg más portálok kevésbé hangsúlyozzák ezt a gazdasági hatást.

  • A Világ Gazdaság és az Index (második cikk) részletesebben foglalkozik a vámok hatálybalépésének időpontjával és a Harmonizált Vámtarifa Jegyzék frissítésének szükségességével.

Frissítve: 2025. 08. 01. 08:17