Ellentmondásos hírek a BYD szegedi gyárának indulásáról és a törökországi termelésről

15,8% 21,1% 42,1% 21,1%

A cikkek a kínai BYD szegedi elektromosautó-gyárának építésével és a tömegtermelés tervezett indulásával kapcsolatos híreket elemzik. A Reuters értesülései szerint a szegedi gyár tömegtermelése 2026-ra csúszhat, és az első két évben a tervezett kapacitás alatt működhet, miközben a törökországi üzem korábban indulhat el a kedvezőbb munkaerőköltségek miatt. Joó István kormánybiztos cáfolta ezeket a híreket, „fake news”-nak nevezve azokat, és hangsúlyozta a BYD magyarországi elkötelezettségét. Az elemzések kitérnek a beruházás gazdasági hatásaira, az EU-s vámokra és a kínai autóipar globális stratégiájára is.

Főbb pontok

  • 1

    A Reuters értesülései szerint a kínai BYD 2026-ig elhalasztja a szegedi elektromos járműgyár tömegtermelésének beindítását, és az első két évben a tervezett kapacitás alatt fog működni.

  • 2

    Ezzel párhuzamosan a BYD törökországi üzeme a vártnál korábban kezdi meg a gyártást, alacsonyabb munkaerőköltségekre hivatkozva.

  • 3

    Joó István kormánybiztos, a HIPA vezérigazgatója „fake news”-nak nevezte a híreket, és megerősítette, hogy a szegedi munkálatok teljes gőzzel haladnak, és a BYD elkötelezett a magyarországi beruházás mellett.

  • 4

    A szegedi gyár eredeti tervei szerint évi 150 ezer, majd 300 ezer járművet gyártana, de a Reuters szerint 2026-ban csak néhány tízezer jármű készülne el.

  • 5

    A törökországi Manisában épülő 1 milliárd dolláros üzem a tervek szerint már 2025-ben több autót gyárthat, mint a szegedi üzem.

  • 6

    A BYD Magyarországra telepíti európai üzleti központját, és két kutatás-fejlesztési programot is indít hazai egyetemekkel együttműködésben.

  • 7

    A kínai autógyártók az EU-s vámok elkerülése érdekében építenek gyárakat Európában, de a magasabb bér- és energiaköltségek miatt Törökország vonzóbb alternatíva lehet.

  • 8

    Várkonyi Gábor autópiaci szakértő szerint a BYD a túltermelés miatt lassíthatja a termelés felfutását a nem kínai gyáraiban, és ez érintheti a magyar GDP növekedését is.

Portálok közti különbségek

  • •

    A Telex és a 444 hangsúlyozza a Reuters értesüléseit a szegedi gyár tömegtermelésének elhalasztásáról és a törökországi termelés előrehozataláról, kiemelve az alacsonyabb munkaerőköltségeket Törökországban és az EU-s vámok elkerülését.

  • •

    Az Index, a Portfolio, a 24.hu és a Világ Gazdaság (első cikk) Joó István kormánybiztos cáfolatát helyezi előtérbe, miszerint a BYD szegedi beruházása a tervek szerint halad, és a hírek „fake news”-nak minősülnek. Ezek a cikkek részletesen bemutatják a BYD magyarországi elkötelezettségét, mint például az európai üzleti központ Budapestre telepítését és a kutatás-fejlesztési programokat.

  • •

    Az Infostart Várkonyi Gábor autópiaci szakértő elemzését közli, aki a kínai autóipar túltermelésével magyarázza a BYD esetleges lassítását, és felhívja a figyelmet arra, hogy ez érintheti a magyar GDP növekedését.

  • •

    A Népszava, a Privátbankár, a Blikk, az Economx és a Menedzsment Fórum szintén a Reuters értesüléseire alapozva számol be a szegedi gyár késéséről és a törökországi üzem előrehozott indulásáról, kiemelve a munkaerőköltségek és az EU-s vámok szerepét a döntésben. A Népszava emellett megemlíti a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentését és a kormányzati ígéreteket a munkahelyteremtésről és a bérekről.

Címkék

Komárom
Magyarország Kép Magyarország
Hollandia
Duna
Ford
Várkonyi Gábor
BMW
Debrecen
Reuters
Hyundai
Chery
Törökország
CATL
Magyar Nemzeti Bank
Kína Kép Kína
Toyota
S&P Global Mobility
Elon Musk
Szeged
Renault
Európai Unió Kép Európai Unió
BYD
Tesla
Európa Kép Európa
Manisa
Fidesz Kép Fidesz
Joó István
HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség
Stellantis
Budapest Kép Budapest
Lázár János
Szijjártó Péter
Orbán Viktor Kép Orbán Viktor
Frissítve: 2025. 07. 22. 19:49

Keresés