Júl 17, 2025 • 16:30

Magyar Nemzet
Júl 17, 2025 • 16:30
Magyar Nemzet
Júl 17, 2025 • 16:04
Mandiner
Júl 17, 2025 • 10:00
Portfolio
Júl 17, 2025 • 06:00
Portfolio
Júl 17, 2025 • 06:47
444
Az Európai Bizottság által július 16-án bemutatott, 2028–2034-es költségvetési tervezet súlyos feszültségeket váltott ki az Európai Unió tagállamai, különösen az agrárminiszterek és gazdaszervezetek körében. A tervezet szerint a Közös Agrárpolitika (KAP) elveszítené különálló jogi és pénzügyi struktúráját, beolvadna a tagállamok által irányított regionális támogatási csomagokba, és kerete jelentősen, akár 22 százalékkal is csökkenne. Ezzel szemben Ukrajnának 100 milliárd eurós támogatást különítenének el. A magyar kormány, több más tagállammal és gazdaszervezettel együtt, élesen bírálta a javaslatot, „Ukrajna-barát költségvetésnek” nevezve azt, amely a gazdák kárára finanszírozódna. Az Európai Parlament képviselői is aggodalmukat fejezték ki a tervezet demokratikus hiányosságai és az agrártámogatások csökkentése miatt. Magyar Péter, a Tisza Párt EP-képviselője távolmaradt az agrárbizottsági üléstől, ami kritikát váltott ki, miközben pártjának agrártanácsadója, Raskó György korábbi kijelentései is vitákat generáltak a földalapú támogatásokkal kapcsolatban. A költségvetés elfogadásához egyhangú tagállami döntés és az Európai Parlament hozzájárulása szükséges, ami hosszú és éles tárgyalásokat vetít előre.
Az Európai Bizottság 2028–2034-es költségvetési tervezete jelentős feszültségeket váltott ki az EU agrárminiszterei és gazdaszervezetei körében.
A tervezet szerint a Közös Agrárpolitika (KAP) elveszítené különálló jogi és pénzügyi struktúráját, és beolvadna a tagállamok által irányított regionális támogatási csomagokba, ami kiszámíthatatlanságot és forrásvesztést jelentene.
A KAP jelenlegi, mintegy 387 milliárd eurós kerete akár 22 százalékkal is csökkenhetne, miközben Ukrajnának 100 milliárd eurót különítenének el.
Számos tagállam agrárminisztere, köztük a spanyol, portugál, lengyel, osztrák és magyar miniszterek is élesen bírálták a javaslatot, kiemelve az élelmiszer-biztonság stratégiai fontosságát.
A magyar kormány „Ukrajna-barát költségvetésnek” nevezte a tervezetet, amelyet a magyar gazdák kárára finanszíroznának.
Az uniós agrárszervezetek, mint a Copa-Cogeca, „hadüzenetnek” minősítették a bizottsági javaslatot, és tiltakozásokat szerveztek Brüsszelben és Budapesten.
Az Európai Parlament képviselői, köztük Siegfried Muresan és Carla Tavares, szintén kritikusan nyilatkoztak a tervezet demokratikus hiányosságairól és az agrártámogatások csökkentéséről.
Magyar Péter, a Tisza Párt EP-képviselője nem vett részt az Európai Parlament Agrár- és Vidékfejlesztési Bizottságának ülésén, miközben országjáráson volt, ami kritikát váltott ki a Fidesz részéről.
A Tisza Párt agrártanácsadója, Raskó György korábban kritizálta a jelenlegi földalapú támogatási rendszert, és támogatta Ukrajna EU-csatlakozását, ami a kormánypárti sajtó szerint ellentétes a magyar gazdák érdekeivel.
A költségvetés elfogadásához egyhangú tagállami döntés és az Európai Parlament hozzájárulása szükséges, ami hosszú és éles vitákat vetít előre.
A kormánypárti médiumok (Magyar Nemzet, Origo, Mandiner, Világgazdaság, Magyar Hírlap, Demokrata) egységesen „ukránbarátnak” és a magyar gazdák érdekeit sértőnek állítják be az Európai Bizottság költségvetési tervezetét. Kiemelik, hogy az agrártámogatások csökkentése Ukrajna támogatására menne, és hangsúlyozzák a gazdák felháborodását és tiltakozásait. Erősen kritizálják Magyar Pétert és a Tisza Pártot, amiért szerintük támogatják ezt a tervet, és hiányolták Magyar Pétert az EP bizottsági üléséről.
A Telex (baloldali, kormánytól független) objektívebben számol be Magyar Péter hiányzásáról az EP bizottsági üléséről, bemutatva a Tisza Párt magyarázatát is, miszerint az országjárás miatt volt távol, és a tárgyalások még hónapokig tartanak. Nem foglal állást a költségvetés „ukránbarát” jellegével kapcsolatban, inkább a tényekre szorítkozik.
A Kontroll (jobbközép, kormánytól független) részletesebben elemzi a költségvetés felépítését, kiadási oldalát és az új bevételi forrásokat. Megemlíti, hogy a tervezet nem számol Ukrajna uniós felvételével 2034-ig, és Gulyás Gergely állítását az Ukrajnának szánt összegről pontosítja. Kiemeli a jogállamisági feltételek kiterjesztését az agrártámogatásokra, ami a magyar kormány számára hátrányos lehet.
Az Index (jobbközép, kormánytól független) interjút közöl az Európai Parlament jelentéstevőivel, Siegfried Muresannal és Carla Tavaressel, akik kritikusan nyilatkoznak a Bizottság javaslatáról, kiemelve annak kevésbé demokratikus jellegét és az agrártámogatások csökkentését. Az Index is megemlíti a gazdatüntetéseket és a magyar kormány álláspontját, de kiegyensúlyozottabban mutatja be a különböző nézőpontokat.
A Portfolio (közép, kormánytól nem független) elemzése szerint a Bizottság drasztikus javaslata taktikai provokációként értelmezhető, hogy a tárgyalások során engedve „sikernek” könyvelhessék el a végeredményt. Részletesen bemutatja a KAP reformjának céljait és elemeit, valamint a különböző politikai irányzatok kritikáit. Kiegyensúlyozottabb képet fest a helyzetről, mint a kormánypárti lapok, de a Bizottság lépését „Trump-szerűnek” nevezi.
A Piac & Profit (közép, kormánytól független) és a Menedzsment Fórum (közép, kormánytól független) rövidebb, tényközlőbb cikkeket közöl, amelyek a költségvetés fő számaira és a jogállamisági feltételek kiterjesztésére fókuszálnak, megemlítve a magyar kormány ellenállását és alkupozícióját.
A Magyar Hang (közép, kormánytól független) véleménycikkében ironikusan reagál Orbán Viktor „lázadás” felhívására, megkérdőjelezve annak konkrét tartalmát és a kormányfő korábbi kijelentéseit a „bot a küllők között” szerepről.