EU-USA kereskedelmi megállapodás: vegyes reakciók és kritikák Európában
Júl 29, 2025 • 17:19
Magyar Hírlap
Júl 29, 2025 • 17:08
Index
Júl 29, 2025 • 18:50
Portfolio
Júl 29, 2025 • 15:00
Portfolio
Az Európai Unió és az Egyesült Államok között létrejött kereskedelmi megállapodás értelmében az EU exportjára 15%-os vámot vetnek ki az USA-ban, míg az amerikai árukra vonatkozó uniós vámok csökkennek. Az EU emellett 750 milliárd dollár értékben vásárolna amerikai energiát és 600 milliárd dollárt fektetne be az USA-ban. A megállapodás éles kritikát váltott ki számos európai politikus és szakértő körében, akik szerint az egyoldalúan az amerikai érdekeket szolgálja, hátrányos Európára nézve, és jogilag is megkérdőjelezhető. Különösen aggasztó az energiavásárlási vállalás realitása és egy állítólagos titkos záradék, amely Ukrajna katonai támogatását rögzíti. A magyar kormány is elutasítóan nyilatkozott, kiemelve a magyar gazdaságra és munkahelyekre gyakorolt negatív hatásokat, valamint az EU költségvetési terveinek átláthatatlanságát.
Főbb pontok
-
1
Az EU és az Egyesült Államok között új kereskedelmi megállapodás jött létre, amelynek értelmében az EU exportjának nagy részére 15%-os vámot vetnek ki, míg az amerikai árukra vonatkozó uniós vámok átlagosan 1% alá csökkennek.
-
2
A megállapodás részeként az EU vállalta, hogy 750 milliárd dollár értékben vásárol amerikai energiahordozókat három éven belül, és 600 milliárd dollárt fektet be az Egyesült Államokban.
-
3
Szélsőjobboldali pártok és több európai vezető, köztük Alice Weidel (AfD), Marine Le Pen (Franciaország), Friedrich Merz (Németország) és François Bayrou (Franciaország) is élesen bírálta a megállapodást, azt „fiaskónak” vagy „behódolásnak” nevezve.
-
4
Magyarország részéről Orbán Viktor és Szijjártó Péter is kritizálta az egyezséget, utóbbi szerint Ursula von der Leyen „megalázó” helyzetbe került.
-
5
Több szakértő, köztük Tóth Máté energiajogász és Eszterhai Viktor (NKE John Lukacs Intézet) is úgy véli, hogy a megállapodás egyoldalúan az USA érdekeit szolgálja, és az EU számára hátrányos.
-
6
A Fidesz-KDNP EP-képviselőcsoportja követeli az állítólagos „titkos záradék” nyilvánosságra hozatalát, amely szerintük Ukrajna további katonai támogatását rögzíti.
-
7
A megállapodás jogi érvényessége és az EU Bizottságának felhatalmazása a vállalásokra több szakértő szerint is megkérdőjelezhető.
-
8
Az energiavásárlási vállalás (750 milliárd dollár) szakértők szerint irreális, mivel az EU jelenlegi importjának többszörösét tenné ki, és az USA exportkapacitása sem elegendő ehhez.
-
9
A német autóipar és a szlovák gazdaság különösen érintett lehet a magasabb vámok miatt, ami munkahelyek megszűnéséhez vezethet Európában.
-
10
A magyar kormány szerint a vámok növelése és az amerikai beruházások ösztönzése Európából az USA-ba munkahelyvesztést és versenyképesség-romlást okozhat az EU-ban.
-
11
Bóka János miniszter szerint az EU költségvetésének 20%-a közvetlenül vagy közvetve Ukrajnában fog kikötni, és a javasolt költségvetési tervezet átláthatatlan és hátrányos a tagállamok számára.
-
12
A Voks 2025 kampány eredménye (több mint kétmillió nemleges szavazat Ukrajna EU-tagságára) politikai hivatkozási alapot jelent a magyar kormánynak Brüsszelben.
-
13
A Politico és más források szerint a megállapodás inkább politikai szándéknyilatkozat, mint jogilag kötelező erejű egyezmény, és a tagállamok, valamint a piaci szereplők együttműködésétől függ a megvalósulása.
-
14
A megállapodás egyelőre elkerülte a teljes körű transzatlanti kereskedelmi háborút, de az európai gazdaságra nézve jelentős költségekkel jár.
Portálok közti különbségek
-
•
A Portfolio és a Piac & Profit cikkek részletesen elemzik az energiavásárlási vállalás (750 milliárd dollár) realitását, kiemelve annak irreális voltát az aktuális importadatok és az USA exportkapacitása alapján. Ezzel szemben a Magyar Nemzet és Origo cikkek inkább a politikai és gazdasági következményekre fókuszálnak, kevesebb hangsúlyt fektetve a számok részletes elemzésére.
-
•
A Fidesz-KDNP-hez köthető portálok (Magyar Nemzet, Origo, Demokrata, Magyar Hírlap, Infostart) hangsúlyosan említik az állítólagos "titkos záradékot" Ukrajna katonai támogatásáról, és követelik annak nyilvánosságra hozatalát. A Portfolio és Piac & Profit cikkek nem tesznek említést ilyen záradékról, vagy csak az energiavásárlási kötelezettséget említik, mint Ukrajna támogatásával összefüggő tényezőt.
-
•
Az Infostart (Bóka János interjúja) és a Mandiner (Magyar Péter említése) cikkek a belföldi politikai vonatkozásokra is kitérnek, például a Voks 2025 kampányra és a Tisza Pártra, míg más portálok elsősorban a nemzetközi gazdasági és politikai elemzésre koncentrálnak.
-
•
A HVG (Frankfurter Allgemeine Zeitung kommentárja) egyedüliként említi Manfred Webert, az Európai Néppárt elnökét, aki megérti Von der Leyen döntését, és a "jobb ütőkártyák" Washingtonnál való létét hangsúlyozza. A többi cikk túlnyomórészt kritikus hangnemet üt meg a megállapodással szemben.
-
•
Az Economx (Eszterhai Viktor elemzése) és az Origo (Bendarzsevszkij nyilatkozata) részletesebben elemzi az EU tárgyalási stratégiájának hibáit, és azt, hogy Európa miért került hátrányos helyzetbe. A Mandiner is hasonlóan kritikus, de kiemeli a magyar autó- és gyógyszeripar esetleges "jól járását" bizonyos kiskapuk miatt.
-
•
A Menedzsment Fórum egyedüliként említi Orbán Viktor korábbi "mellélövését" a megállapodás előtti kijelentésével kapcsolatban, és a magyar ipar számára "kezelhető" helyzetet prognosztizál, ellentétben más, inkább negatív hangvételű magyar cikkekkel.
Címkék
Donald Trump
Egyesült Államok
Izrael
Orbán Viktor
Magyarország
Brüsszel
Ukrajna
Németország
Kína
Oroszország
NATO
Magyar Péter
Tisza Párt
Európai Bizottság
Európai Unió
Franciaország
Vlagyimir Putyin
Volodimir Zelenszkij