Aug 06, 2025 • 13:29

Origo
Aug 06, 2025 • 13:29
Origo
Aug 06, 2025 • 13:07
Vadhajtások
Aug 06, 2025 • 12:28
Mandiner
Aug 06, 2025 • 12:21
Index
Aug 06, 2025 • 11:49
HírTV
Aug 06, 2025 • 11:17
Mandiner
Aug 06, 2025 • 09:31
Index
Aug 06, 2025 • 08:10
Magyar Nemzet
Aug 06, 2025 • 06:54
HírTV
Aug 06, 2025 • 13:11
Blikk
Aug 06, 2025 • 10:54
24.hu
Aug 06, 2025 • 08:52
Blikk
Aug 06, 2025 • 12:47
HVG
Aug 06, 2025 • 11:51
Telex
Aug 06, 2025 • 10:50
ATV
Aug 06, 2025 • 08:38
ATV
Aug 06, 2025 • 05:30
Népszava
Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke feljelentést tett Fleck Zoltán jogszociológus ellen, amiért az egy Tisza Párt rendezvényen „forradalomra” és a köztársasági elnökre gyakorolt „zsarolásra és fenyegetésre” utaló kijelentéseket tett. Lánczi szerint Fleck szavai alkalmasak az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása bűntett előkészületének megállapítására, és a Tisza Pártot is felelőssé tette a feljelentés elmulasztása miatt. Az ELTE és a Kulturális és Innovációs Minisztérium is elhatárolódott Fleck kijelentéseitől, míg a kormányzati szereplők, mint Orbán Balázs és Nagy János, élesen bírálták a jogászt, alkotmányos rend elleni uszítással vádolva őt. Fleck Zoltán később tisztázta, hogy politikai nyomásgyakorlásra gondolt, nem büntetőjogi zsarolásra, és kijelentéseit figyelmeztetésnek szánta.
Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke feljelentést tett Fleck Zoltán jogszociológus ellen az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása bűntett előkészületének gyanúja miatt.
Fleck Zoltán egy Tisza Párt rendezvényen azt mondta, hogy „forradalomra van szükség, nem kormányváltásra”, és „akár zsarolással és fenyegetéssel is nyomást kellene gyakorolni a köztársasági elnökre a kormányalakítás érdekében”.
Lánczi Tamás szerint a Tisza Pártnak is felelőssége van, mivel a rendezvény szervezőjeként elmulasztotta a feljelentést.
Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara kezdetben nem kommentálta Fleck Zoltán magánemberként kifejtett véleményét, de később elhatárolódott a kijelentésektől.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium, az ELTE fenntartója, szintén elítélte Fleck kijelentéseit, hangsúlyozva, hogy azoknak következményei lesznek.
Sulyok Tamás köztársasági elnök és Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár is elítélte Fleck Zoltán szavait, alkotmányellenesnek és erőszakra buzdítónak nevezve azokat.
Fleck Zoltán az ATV-ben tisztázta, hogy a „zsarolás” alatt politikai nyomásgyakorlást értett, nem büntetőjogi tényállást, és kijelentéseit figyelmeztetésnek szánta a demokratikus átmenet esetleges akadályaira.
A Mandiner és Magyar Nemzet cikkek Fleck Zoltán korábbi, 2022-es választások előtti kijelentéseire is kitérnek, amelyekben kétharmados többség nélküli alkotmányozást javasolt.
Az ATV, HVG, Népszava, Telex és 444 portálok alapvetően Lánczi Tamás feljelentéséről és Fleck Zoltán kijelentéseiről számolnak be, gyakran Fleck magyarázatát is bemutatva, miszerint politikai nyomásgyakorlásra gondolt, nem büntetőjogi zsarolásra. Ezek a portálok jellemzően kiegyensúlyozottabb hangvételűek, és teret adnak Fleck Zoltán álláspontjának is.
Az Origo, Mandiner, Demokrata, Magyar Nemzet és HírTV portálok hangsúlyosabban ítélik el Fleck Zoltán kijelentéseit, gyakran „forradalomra buzdító”, „alkotmányos rendet veszélyeztető” vagy „uszító” jelzőkkel illetik. Ezek a cikkek gyakran idézik a kormányzati szereplők (Lánczi Tamás, Orbán Balázs, Nagy János) és kormánypárti publicisták (Bayer Zsolt) éles kritikáit, és kevesebb teret adnak Fleck Zoltán magyarázatának. A Mandiner és a Magyar Nemzet részletesebben kitér Fleck Zoltán korábbi, 2022-es választások előtti kijelentéseire is, amelyekben kétharmados többség nélküli alkotmányozást javasolt, ezzel is erősítve a „rendszerváltó” narratívát.
A Blikk és 24.hu portálok a középmezőnybe tartoznak, mind a feljelentésről, mind az ELTE és a minisztérium elhatárolódásáról beszámolnak, de a kormányzati álláspontot is bemutatják, miközben Fleck Zoltán magyarázatát is megemlítik, bár nem olyan részletesen, mint a baloldali portálok.