Feljelentés Fleck Zoltán ellen az alkotmányos rend veszélyeztetése miatt

3,3% 33,3% 6,7% 23,3% 33,3%

Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke feljelentést tett Fleck Zoltán jogszociológus ellen, amiért az egy Tisza Párt rendezvényen „forradalomra” és a köztársasági elnökre gyakorolt „zsarolásra és fenyegetésre” utaló kijelentéseket tett. Lánczi szerint Fleck szavai alkalmasak az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása bűntett előkészületének megállapítására, és a Tisza Pártot is felelőssé tette a feljelentés elmulasztása miatt. Az ELTE és a Kulturális és Innovációs Minisztérium is elhatárolódott Fleck kijelentéseitől, míg a kormányzati szereplők, mint Orbán Balázs és Nagy János, élesen bírálták a jogászt, alkotmányos rend elleni uszítással vádolva őt. Fleck Zoltán később tisztázta, hogy politikai nyomásgyakorlásra gondolt, nem büntetőjogi zsarolásra, és kijelentéseit figyelmeztetésnek szánta.

Főbb pontok

  • 1

    Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke feljelentést tett Fleck Zoltán jogszociológus ellen az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása bűntett előkészületének gyanúja miatt.

  • 2

    Fleck Zoltán egy Tisza Párt rendezvényen azt mondta, hogy „forradalomra van szükség, nem kormányváltásra”, és „akár zsarolással és fenyegetéssel is nyomást kellene gyakorolni a köztársasági elnökre a kormányalakítás érdekében”.

  • 3

    Lánczi Tamás szerint a Tisza Pártnak is felelőssége van, mivel a rendezvény szervezőjeként elmulasztotta a feljelentést.

  • 4

    Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara kezdetben nem kommentálta Fleck Zoltán magánemberként kifejtett véleményét, de később elhatárolódott a kijelentésektől.

  • 5

    A Kulturális és Innovációs Minisztérium, az ELTE fenntartója, szintén elítélte Fleck kijelentéseit, hangsúlyozva, hogy azoknak következményei lesznek.

  • 6

    Sulyok Tamás köztársasági elnök és Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár is elítélte Fleck Zoltán szavait, alkotmányellenesnek és erőszakra buzdítónak nevezve azokat.

  • 7

    Fleck Zoltán az ATV-ben tisztázta, hogy a „zsarolás” alatt politikai nyomásgyakorlást értett, nem büntetőjogi tényállást, és kijelentéseit figyelmeztetésnek szánta a demokratikus átmenet esetleges akadályaira.

  • 8

    A Mandiner és Magyar Nemzet cikkek Fleck Zoltán korábbi, 2022-es választások előtti kijelentéseire is kitérnek, amelyekben kétharmados többség nélküli alkotmányozást javasolt.

Portálok közti különbségek

  • Az ATV, HVG, Népszava, Telex és 444 portálok alapvetően Lánczi Tamás feljelentéséről és Fleck Zoltán kijelentéseiről számolnak be, gyakran Fleck magyarázatát is bemutatva, miszerint politikai nyomásgyakorlásra gondolt, nem büntetőjogi zsarolásra. Ezek a portálok jellemzően kiegyensúlyozottabb hangvételűek, és teret adnak Fleck Zoltán álláspontjának is.

  • Az Origo, Mandiner, Demokrata, Magyar Nemzet és HírTV portálok hangsúlyosabban ítélik el Fleck Zoltán kijelentéseit, gyakran „forradalomra buzdító”, „alkotmányos rendet veszélyeztető” vagy „uszító” jelzőkkel illetik. Ezek a cikkek gyakran idézik a kormányzati szereplők (Lánczi Tamás, Orbán Balázs, Nagy János) és kormánypárti publicisták (Bayer Zsolt) éles kritikáit, és kevesebb teret adnak Fleck Zoltán magyarázatának. A Mandiner és a Magyar Nemzet részletesebben kitér Fleck Zoltán korábbi, 2022-es választások előtti kijelentéseire is, amelyekben kétharmados többség nélküli alkotmányozást javasolt, ezzel is erősítve a „rendszerváltó” narratívát.

  • A Blikk és 24.hu portálok a középmezőnybe tartoznak, mind a feljelentésről, mind az ELTE és a minisztérium elhatárolódásáról beszámolnak, de a kormányzati álláspontot is bemutatják, miközben Fleck Zoltán magyarázatát is megemlítik, bár nem olyan részletesen, mint a baloldali portálok.

Frissítve: 2025. 08. 06. 13:43