Kétarcú lakáspiac Magyarországon: kevés átadott lakás, de növekvő építési engedélyek és hitelezési aktivitás
Aug 01, 2025 • 08:31
Világ Gazdaság
Aug 01, 2025 • 08:31
Economx
Aug 01, 2025 • 09:01
Pénzcentrum
Aug 01, 2025 • 09:16
Telex
Aug 01, 2025 • 08:48
HVG
A cikkek a magyar lakáspiac 2025 első félévi adatait elemzik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése alapján. Az átadott új lakások száma jelentősen csökkent az előző évhez képest, elérve egy nyolc éves mélypontot. Ezzel szemben a kiadott építési engedélyek száma jelentősen megnőtt, ami a jövőbeni élénkülés jele lehet, azonban ez a növekedés elsősorban a fővárosi, nagy léptékű beruházásokra koncentrálódik. A vidéki területeken, különösen a megyei jogú városokban és községekben, továbbra is visszaesés tapasztalható az átadott és az engedélyezett lakások számában egyaránt. A cikkek kitérnek a lakossági hitelezés felfutására is, kiemelve a személyi kölcsönök és lakáshitelek volumenének növekedését, miközben a vállalati hitelkereslet gyenge maradt. Több elemzés is figyelmeztet a lakáshitelek, különösen a kedvezményes programok, esetleges árfelhajtó hatására és a lakosság eladósodottságának kockázataira.
Főbb pontok
-
1
2025 első félévében 5129 új lakás épült Magyarországon, ami 15%-os csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest.
-
2
A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 12 830 volt, 43%-kal több, mint 2024 azonos időszakában.
-
3
A lakásépítés területi koncentrációja továbbra is erős a fővárosban; Budapesten 1821 új lakás épült, melynek közel fele három kerületben (VIII., IX., XI.) valósult meg.
-
4
Az építési engedélyek számának növekedése elsősorban nagy léptékű fővárosi beruházásoknak köszönhető, a XI. kerületben kiemelkedően sok engedélyt adtak ki.
-
5
A megyei jogú városokban az átadott lakások száma 34%-kal, a községekben 17%-kal csökkent, míg az engedélyezett lakások száma a megyei jogú városokban 3,3%-kal nőtt.
-
6
A természetes személyek által épített lakások aránya csökkent (38%-ról 33%-ra), míg a vállalkozások által építetteké nőtt (60%-ról 67%-ra).
-
7
Bod Péter Ákos elemzése szerint a lakossági hitelezés erősen növekszik (a háztartások új hitelszerződéseinek összege 45%-kal nőtt 2025 első negyedévében), míg a vállalati hitelaktivitás gyenge.
-
8
A 3%-os kamatozású lakáshitel program egyeseknek segítséget jelenthet, de feljebb srófolhatja az árakat és kiszoríthatja a pályakezdőket.
-
9
A személyi kölcsönök átlagos összege jelentősen nőtt (2,6 millióról 3,2 millió forintra), ami gyorsabb növekedés, mint az infláció vagy az átlagkeresetek emelkedése.
-
10
A lakáshitelezés motorját egyértelműen a használt lakások finanszírozása jelenti, az új építésű ingatlanok piaca továbbra is gyengélkedik.
Portálok közti különbségek
-
•
A Portfolio cikke hangsúlyozza, hogy a lakásépítési engedélyek számának emelkedése hosszú átfutással jelenik meg a megépült lakások számában, és kritizálja a kormány érvelését a 3%-os lakáshitel kínálatra gyakorolt hatásával kapcsolatban, kiemelve, hogy az áremelkedéshez vezethet.
-
•
Az Infostart és a Piac & Profit cikkek főként a KSH adatok száraz bemutatására koncentrálnak, kevésbé térnek ki az adatok mögötti gazdasági összefüggésekre vagy a kormányzati intézkedések hatásaira.
-
•
A Telex cikke a budapesti kerületek közötti egyenetlen eloszlást emeli ki a lakásépítési boom kapcsán, és röviden összefoglalja a KSH főbb adatait.
-
•
Az Index és az Economx cikkek hasonlóan a KSH adatokra épülnek, de az Index kiemeli a "kétarcú" piacot (tervezés optimista, megvalósítás lassú), az Economx pedig a "mélypontról való elmozdulást" hangsúlyozza, mint jó hírt.
-
•
A Privátbankár és a Menedzsment Fórum Bod Péter Ákos elemzését közli, amely mélyebben vizsgálja a hitelezési folyamatokat, különös tekintettel a lakossági hitelezés felfutására és annak kockázataira, valamint a vállalati szektor gyenge hitelkeresletére. Ezek a cikkek a lakásépítési adatokon túlmutató, makrogazdasági összefüggéseket is tárgyalnak.
-
•
A Pénzcentrum két cikke közül az egyik a lakásépítési adatokra fókuszál, a másik pedig a hitelpiac kettős képét mutatja be az MNB adatai alapján, kiemelve a lakossági hitelezés rekord szintjét és a vállalati szektor gyengélkedését, valamint a potenciális kockázatokat az Otthon Start program bevezetése esetén.
-
•
A HVG cikkének szövege nem elérhető, de a címe és leadje alapján az Otthon Start program és az alacsony lakásépítési számok közötti ellentmondásra hívja fel a figyelmet, hasonlóan a Portfolio cikkéhez, de baloldali, kormánytól független portálként valószínűleg kritikusabb hangnemben.
Címkék
Magyarország
Index
Budapest