Júl 23, 2025 • 20:58

Mandiner
Júl 23, 2025 • 20:58
Mandiner
Júl 23, 2025 • 20:18
Pénzcentrum
Júl 23, 2025 • 20:00
Blikk
Júl 23, 2025 • 06:42
Blikk
Júl 23, 2025 • 20:07
Telex
Július 23-án este kihirdették a 2025-ös felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Idén rekordot döntött a jelentkezők száma, közel 130 ezren adták be jelentkezésüket, ami 7%-kal több, mint tavaly. Ez a növekedés részben a kormány által bevezetett könnyítéseknek, mint a minimumponthatárok, az emelt szintű érettségi és a nyelvvizsga kötelezőségének eltörlésének köszönhető. A legtöbben az ELTE-re, a Debreceni Egyetemre és a Szegedi Tudományegyetemre jelentkeztek. A legnépszerűbb szakok a gazdálkodási és menedzsment, pszichológia, kereskedelem és marketing, jogász, valamint az általános orvos. A ponthatárok kihirdetését országszerte Pont Ott Partikon ünnepelték. Akik nem nyertek felvételt, a pótfelvételi eljárásban még jelentkezhetnek.
Július 23-án este 20 órakor kihirdették a 2025-ös felsőoktatási felvételi ponthatárokat.
Közel 130 ezer jelentkező adta be idén a jelentkezését, ami hét százalékkal több, mint tavaly, és több mint egy évtizede nem volt ilyen magas.
A jelentkezők számának növekedése részben a minimumponthatárok, az emelt szintű érettségi és a nyelvvizsga kötelezőségének eltörlésével magyarázható.
A legtöbb jelentkezőt vonzó egyetemek az ELTE, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem.
A legnépszerűbb szakok közé tartozik a gazdálkodási és menedzsment, pszichológia, kereskedelem és marketing, jogász, valamint az általános orvos.
Európában egyedülálló módon Magyarországon a diákok mintegy 80%-a állami ösztöndíjas képzésen kezdheti meg tanulmányait.
A ponthatárok kihirdetését országszerte Pont Ott Partikon ünnepelték, a központi rendezvény Veszprémben volt.
A felvételi eredményekről SMS-ben és az E-felvételi rendszerén keresztül is értesülhettek a jelentkezők.
Akik nem nyertek felvételt, a pótfelvételi eljárásban még jelentkezhetnek, jellemzően önköltséges helyekre.
A legmagasabb ponthatárok a Pécsi Tudományegyetem pszichológia szakán (482 pont), az ELTE jogász szakán (479 pont) és a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakán (478 pont) alakultak.
A legalacsonyabb ponthatárok ápoló és tanító képzéseken voltak, például a Miskolci Egyetem ápoló szakán 192 ponttal is be lehetett jutni.
A felsőoktatásban tanulók száma évtizedes csúcsra emelkedett, de a 25-34 éves diplomások aránya továbbra is elmarad az uniós átlagtól.
A Mandiner, Economx, Origo, Magyar Nemzet, Blikk, Index és Infostart portálok mind a kormányhoz közelálló vagy kormányfüggő médiumok, míg a Népszava, 168.hu, 24.hu és Telex független, baloldali irányultságúak.
A kormányközeli portálok (Mandiner, Economx, Origo, Magyar Nemzet, Index, Infostart) kiemelik a jelentkezők számának rekordnövekedését és a kormány intézkedéseinek (minimumponthatár, emelt érettségi, nyelvvizsga eltörlése) pozitív hatását, valamint azt, hogy Magyarországon Európában egyedülállóan magas az állami ösztöndíjas helyek aránya (80%).
A független/baloldali portálok (Népszava, Telex, Blikk, 24.hu) szintén említik a jelentkezők számának növekedését és a kormányzati könnyítéseket, de a Népszava és a Blikk hozzáteszi, hogy az állami ösztöndíjas férőhelyek számát jelentősen csökkentették, ami ellentmond a kormányzati narratívának.
Az Economx egyik cikke (Elindult a visszaszámlálás) kitér arra, hogy az Európai Unióban Magyarország a sereghajtók között van a diplomások arányát tekintve, ami egy kritikusabb hangvétel, mint a többi kormányközeli portálé.
Az Origo két külön cikkben mutatja be a legkönnyebben és legnehezebben bejutható szakokat, míg más portálok (pl. Népszava, Pénzcentrum, Telex, Index) egy cikkben, részletesebb listákkal vagy példákkal szolgálnak.
A Blikk és az Index megemlíti, hogy az Eduline felmérése szerint előfordultak hibás pontszámítások a felvi.hu rendszerében, amit más portálok nem hangsúlyoznak.
A Blikk és az Index részletesebben ír a Pont Ott Partik hangulatáról és a helyszínekről, míg más portálok csak említik a rendezvényeket.
A Telex és az Index részletesen bemutatja a pontszámítási rendszert, beleértve a tanulmányi és érettségi pontok, valamint az intézményi pontok összetételét, ami más cikkekben kevésbé részletes.