Magyar gazdasági helyzetkép: bérek, munkanélküliség és vállalati trendek
Júl 16, 2025 • 12:12
Economx
Júl 16, 2025 • 10:42
Mandiner
Júl 16, 2025 • 18:58
Pénzcentrum
Júl 16, 2025 • 10:08
Telex
A cikkek a magyar gazdaság aktuális állapotát elemzik a legfrissebb KSH adatok és gazdasági elemzők véleménye alapján. A bruttó átlagkereset 2025 májusában 702 800 forint volt, a reálkereset 3,2%-kal nőtt az előző évhez képest, miközben az infláció 4,4% volt. A munkanélküliségi adatok értelmezése eltérő, a hivatalos számok alacsonyabbak, mint az önbesorolásos adatok. A magyar cégek száma folyamatosan csökken, de a visszaesés üteme lassul. A vállalatok áremelési szándékai mérséklődtek, de a kereskedelemben továbbra is erősek. A kormányzati kommunikáció a bérek és a vásárlóerő növekedését, valamint az adócsökkentéseket emeli ki, míg az elemzők a növekedés lassulására és a fogyasztói bizalom csökkenésére hívják fel a figyelmet.
Főbb pontok
-
1
A KSH adatai szerint 2025 májusában a bruttó átlagkereset 702 800 forint, a nettó átlagkereset 483 000 forint volt.
-
2
A reálkereset 3,2 százalékkal nőtt májusban az előző év azonos időszakához képest, miközben a fogyasztói árak 4,4 százalékkal emelkedtek.
-
3
A medián nettó kereset 391 200 forintot ért el májusban.
-
4
A Pénzcentrum szerint az önbesorolásos munkanélküliség 2025 elején elérte a 400 ezer főt, ami 8%-os rátát jelent, szemben a hivatalos 4-4,5%-kal.
-
5
Az Opten adatai alapján a magyar cégek száma 21 hónapja folyamatosan csökken, 2025 júniusában 498,7 ezer társas vállalkozás működött.
-
6
A GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérése szerint 2025 júniusában a vállalatok áremelési szándékai nyolchavi mélypontra estek, de a kereskedelemben továbbra is erősek az áremelési törekvések.
-
7
A Portfolio elemzése szerint a reálkereset növekedési üteme lassul, és a fogyasztói bizalom másfél éves mélyponton van.
-
8
A Magyar Hírlap és a Demokrata kiemeli, hogy a kormány adócsökkentési programokat hajt végre és fellép az indokolatlan áremelések ellen a családok anyagi biztonságának erősítése érdekében.
Portálok közti különbségek
-
•
A kormányközeli portálok (Magyar Hírlap, Demokrata, Magyar Nemzet, Mandiner, Világ Gazdaság, Infostart, Economx, Blikk) pozitív hangsúlyt fektetnek a reálkereset növekedésére és a kormány gazdaságpolitikájának sikereire, kiemelve a béremeléseket és adócsökkentéseket, valamint az infláció elleni harcot. Czomba Sándor államtitkár nyilatkozatait idézik, amelyek szerint a fizetések vásárlóereje több mint másfél éve folyamatosan nő, és a kormány a magyar családokat támogatja Ukrajna helyett.
-
•
A független vagy kritikusabb hangvételű portálok (Pénzcentrum, Magyar Hang, Privátbankár, Menedzsment Fórum, Portfolio, Telex) árnyaltabb képet festenek. Bár elismerik a KSH által közölt átlagkereseti adatokat, rámutatnak a reálkereset növekedésének lassulására, a munkanélküliség rejtett, magasabb számaira (önbesorolásos adatok alapján), a cégek számának folyamatos csökkenésére, valamint a vállalati áremelési szándékokra, különösen a kereskedelemben. Az elemzők (Virovácz Péter, Regős Gábor, Molnár Dániel) véleményét is bemutatják, akik szerint a fogyasztói bizalom alacsony, és a gazdasági növekedés kilátásai bizonytalanok. A Portfolio külön elemzése (Nem volt inkluzív jóléti fordulat Magyarországon) kritizálja a Századvég állítását az inkluzív jövedelmi fordulatról, rámutatva a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedésére és a tőkejövedelmek aránytalan emelkedésére a munkajövedelmekhez képest.
Címkék
Magyarország
Ukrajna
Németország
Európai Bizottság
Budapest
Donald Trump