Rekordszámú felvett hallgató a 2025-ös felsőoktatási eljárásban

50,0% 22,2% 16,7% 11,1%

A 2025-ös felsőoktatási felvételi során 95 907 hallgató nyert felvételt, ami az elmúlt 13-15 év legmagasabb száma. A jelentkezők száma közel 130 ezer fő volt. A felvettek többsége állami ösztöndíjas helyre került, és a vidéki intézmények népszerűsége is nőtt. A legkeresettebb területek a műszaki-informatikai, gazdaságtudományi és pedagógusképzések voltak. Jelentős eltérések mutatkoztak az egyes szakok ponthatárai között, egyes helyeken rendkívül magas, máshol nagyon alacsony pontszámmal is be lehetett jutni. A kormányzati kommunikáció sikeres felvételiről számol be, míg egyes független források kritikusabban értékelik az arányokat és a korábbi oktatáspolitikai intézkedések hatásait.

Főbb pontok

  • 1

    A 2025-ös felsőoktatási felvételi eljárásban 95 907 hallgató nyert felvételt, ami az elmúlt 13-15 év legmagasabb száma.

  • 2

    A jelentkezők száma közel 130 ezer fő volt, a felvettek aránya 73,9% (Népszava szerint), míg a kormányzati források sikeres felvételi arányról beszélnek.

  • 3

    A felvettek 77-82 százaléka állami ösztöndíjas képzésen tanulhat.

  • 4

    A legnépszerűbb képzési területek a műszaki-informatikai, gazdaságtudományi és pedagógusképzések voltak.

  • 5

    Az ELTE vette fel a legtöbb hallgatót, őt követi a Debreceni, Szegedi és Pécsi Tudományegyetem.

  • 6

    A vidéki intézményekbe felvettek aránya növekedett, minden második hallgató vidéki egyetemre jutott be.

  • 7

    A 30 év feletti felvételizők száma 45-50 százalékkal emelkedett, minden ötödik felvett hallgató ebbe a korosztályba tartozik.

  • 8

    A Dunaújvárosi Egyetem gazdálkodási és menedzsment levelező szakára 500 ponttal lehetett bejutni állami ösztöndíjasként, míg a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola hasonló szakára 98 pont is elegendő volt.

  • 9

    Az ELTE jogász szakjára 479 pont, a Corvinus nemzetközi gazdálkodás angol nyelvű szakjára 478 pont kellett a bejutáshoz.

  • 10

    Az állami ösztöndíjas férőhelyek száma 32 egyetemen csökkent 2024-hez képest, például a Debreceni Egyetemen 800, a BGE-n 690, a Széchenyi István Egyetemen 629 hellyel.

  • 11

    Az Oktatási Hivatal szerint a felvételizők mintegy negyedénél jelentkezett valamilyen adminisztratív hiba a pontszámítás során.

  • 12

    A kormányzati célkitűzés szerint 2030-ra legalább egy magyar egyetemnek be kell kerülnie a világ és Európa legjobb száz egyeteme közé.

  • 13

    A mesterséges intelligencia használatát oktatni és alkalmazni kell minden tudományterületen a felsőoktatásban.

Portálok közti különbségek

  • A Népszava hangsúlyozza, hogy bár a felvettek száma rekord, az arányokat tekintve a sikeresen felvételizők aránya csökkent a korábbi évekhez képest (73,9% vs. 74,9-75%). Ezt az Orbán-kormány korábbi intézkedéseinek (forráskivonás, férőhelykorlátozás, ponthatár-emelés, szakok megszüntetése) következményeként mutatja be, és kiemeli a diplomás fiatalok arányának csökkenését az EU-átlaghoz képest.

  • A kormányközeli portálok (Index, Magyar Hírlap, Origo, Világ Gazdaság, Magyar Nemzet, Demokrata, Infostart) egységesen 'rekordsikerű' felvételiről számolnak be, Hankó Balázs miniszter nyilatkozataira alapozva, kiemelve a felvettek számának növekedését és a magyar felsőoktatás vonzerejét. Nem térnek ki a felvettek arányának csökkenésére, sem a korábbi kormányzati intézkedések negatív hatásaira.

  • A Népszava és a Kontroll részletesen foglalkozik az egyes szakok közötti hatalmas ponthatár-különbségekkel, kiemelve a modellváltott egyetemek (pl. Tokaj-Hegyalja Egyetem, Neumann János Egyetem, Gábor Dénes Egyetem) alacsonyabb ponthatárait, és összefüggésbe hozza ezt az egyetemek autonómiájának növelésével és a kuratóriumok kormányközeli tagjaival. Ezzel szemben a kormányközeli lapok inkább az általánosan magas ponthatárokat és a népszerű szakokat emelik ki, anélkül, hogy a szélsőséges különbségeket vagy azok okait boncolgatnák.

  • A Kontroll és a Népszava megemlíti az állami ösztöndíjas keretszámok csökkentését 32 egyetemen, és ennek hatását a ponthatárokra. A kormányközeli lapok ezzel szemben az állami ösztöndíjas helyek számának növekedését hangsúlyozzák az elmúlt évekhez képest, anélkül, hogy a keretszámok csökkentéséről szólnának.

  • A Kontroll beszámol adminisztratív hibákról a pontszámítás során, ami a felvételizők negyedét érintette az Eduline felmérése szerint. Ez a téma a többi portálon nem jelenik meg.

  • A Magyar Hírlap és az Origo kiemeli, hogy a felvételizők teljesítménye alapján a Corvinus, az Állatorvostudományi Egyetem és az ELTE bizonyult a legjobbnak, a legmagasabb érettségi és tanulmányi pontokkal. Más portálok nem rangsorolják az egyetemeket ezen szempontok alapján.

Frissítve: 2025. 07. 24. 19:40