Aug 06, 2025 • 21:00

Demokrata
Aug 06, 2025 • 21:00
Demokrata
Aug 06, 2025 • 18:15
Magyar Hírlap
Aug 06, 2025 • 17:29
Világ Gazdaság
Aug 06, 2025 • 16:58
Index
Aug 06, 2025 • 16:40
Mandiner
Aug 06, 2025 • 16:16
Index
Aug 06, 2025 • 22:12
Magyar Hang
Aug 06, 2025 • 20:54
24.hu
Aug 06, 2025 • 17:10
Pénzcentrum
Aug 06, 2025 • 19:52
Telex
Aug 06, 2025 • 18:32
Népszava
Aug 06, 2025 • 18:32
Népszava
Aug 06, 2025 • 17:15
HVG
Aug 06, 2025 • 16:57
444
Donald Trump amerikai elnök büntetővámot vezetett be Indiával szemben az orosz kőolajbeszerzések miatt. Az intézkedés értelmében az Indiából az Egyesült Államokba érkező árukra további 25 százalék vámot kell megfizetni, ami egyes források szerint az eddigi 25 százalékkal együtt összesen 50 százalékra emeli a vámot. Az új vámtétel 21 nap múlva lép hatályba. Az amerikai indoklás szerint India orosz kőolajvásárlása fenyegetést jelent az Egyesült Államok nemzetbiztonságára és külpolitikájára. India külügyminisztériuma igazságtalannak és indokolatlannak nevezte a döntést, hangsúlyozva, hogy az ország piaci alapon importál az energiabiztonság garantálása érdekében, és más országok is kereskednek Oroszországgal. A vámok bevezetése Steve Witkoff amerikai különmegbízott és Vlagyimir Putyin orosz elnök moszkvai tárgyalásait követte, amelyek célja az ukrajnai háború lezárása volt, de a vámok bevezetése arra utal, hogy nem született áttörés. A helyzet tovább bonyolódik a Pakisztánnal kötött vámmegállapodás miatt is.
Donald Trump amerikai elnök büntetővámot vezetett be Indiával szemben az orosz kőolajbeszerzések miatt.
Az intézkedés értelmében az Indiából az Egyesült Államokba érkező árukra további 25 százalék vámot kell megfizetni, ami egyes források szerint az eddigi 25 százalékkal együtt összesen 50 százalékra emeli a vámot.
Az új vámtétel 21 nappal a rendelet megjelenése után lép hatályba.
Az amerikai intézkedés indoklása szerint India orosz kőolajvásárlása aláássa az Egyesült Államok nemzetbiztonságát és külpolitikáját, valamint az orosz hadigépezet finanszírozását segíti.
India külügyminisztériuma a döntésre reagálva közölte, hogy a vám „igazságtalan, indokolatlan és ésszerűtlen”, és India minden szükséges lépést megtesz nemzeti érdekei védelmében.
India azzal érvel, hogy piaci alapon importál, elsődleges célja az energiabiztonság garantálása, és az Egyesült Államok maga is ösztönözte korábban az orosz gázimportra a globális energiapiacok stabilitása érdekében.
Az orosz olajimport India teljes olajszükségletének 35-40 százalékát teszi ki, és India a világ legnagyobb tengeri úton érkező orosz kőolajvásárlójává vált Kína után.
Trump kormánya vizsgálja, hogy más országok is importálnak-e orosz olajat, és hasonló vámokat javasolhat ellenük.
Steve Witkoff, Trump különmegbízottja Moszkvában tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború lezárásáról, de a vámok bevezetése arra utal, hogy nem született áttörés.
India szerint az EU és az USA is folytat kereskedelmet Oroszországgal, és képmutatónak tartja, hogy Indiát emelik ki.
Az indiai olajfinomítók az orosz olaj egy részét feldolgozzák, majd a finomított termékeket exportálják, akár az USA-ba és Európába is.
A korábbi Biden-adminisztráció és a G7 csoport éppen az árplafon révén ösztönözte Indiát az olcsóbb orosz olaj vásárlására.
Az Egyesült Államok 2024-ben 45,8 milliárd dolláros kereskedelmi hiányt könyvelt el Indiával szemben.
Trump Pakisztánnal kötött vámmegállapodása és az olajkészletek kitermelésében való segítségnyújtás bejelentése tovább bonyolítja az indiai-amerikai kapcsolatokat.
A Magyar Hang és a Demokrata cikkek az MTI-re hivatkozva 25%-os büntetővámról írnak, míg a 24.hu, a Telex, a Magyar Nemzet, a Népszava, a Magyar Hírlap, a Világ Gazdaság, a HVG, a Pénzcentrum, az Index, a 444, a Mandiner, a Portfolio és az Origo már az 50%-os összesített vámtételről számolnak be, vagy arról, hogy a 25% az előző 25%-ra rakódik rá.
A Demokrata cikk a témához nem kapcsolódó, belső linkeket is tartalmaz a szöveg alatt (pl. 'Miért visel minden stewardess vörös rúzst?', 'Európa az önfeladás útján – Trump győzött'), ami eltér a többi portál gyakorlatától.
A Népszava cikk részletesebben kitér arra, hogy Kína is vásárol orosz olajat, de rájuk nem vonatkozik a rendelet, illetve a korábbi Biden-adminisztráció és G7-törekvésekre, amelyek éppen az olcsóbb orosz olaj vásárlására ösztönözték Indiát az árplafon révén.
A Telex és a Magyar Nemzet részletesen idézi az indiai külügyminisztérium reakcióját, miszerint a vám „igazságtalan, indokolatlan és ésszerűtlen”.
A Magyar Hírlap és az Origo kiemeli, hogy India szerint az EU és az USA is kereskedik Oroszországgal, és képmutatónak tartja, hogy Indiát emelik ki. A Magyar Hírlap konkrét számokat is említ az EU oroszországi kereskedelméről.
Az Index és a Mandiner cikkek részletesen elemzik, hogy Indiának miért nehéz leválnia az orosz olajról (gazdasági növekedés, kedvezményes ár, volumen, korábbi amerikai szankciók Irán és Venezuela ellen), és hogy ez globálisan is árfelhajtó hatású lenne.
A Privátbankár cikk Káncz Csaba jegyzetét közli, amely mélyebb geopolitikai elemzést nyújt, kitérve a Trump-Modi kapcsolatokra, a Pakisztánnal kötött vámmegállapodásra és India geopolitikai helyzetére, valamint a Quad szerepére. Ez a cikk a leginkább véleményalapú a többihez képest.
A 444.hu megemlíti, hogy az előző 25%-os vám bejelentése után India négy állami tulajdonú olajfinomító cége leállította az orosz olajimportját, ami egy konkrét következménye volt a korábbi intézkedésnek.