Trump és Putyin alaszkai találkozója az ukrajnai háborúról és geopolitikai alkukról

50,0% 50,0%

Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök alaszkai találkozója nagy riadalmat keltett Európában, mivel az európai és ukrán vezetők nem vesznek részt rajta. A találkozó célja az ukrajnai háború rendezése, de a geopolitikai alkuk is napirenden lehetnek, amelyek érinthetik a NATO keleti határait, a szankciós politikát és Kína szerepét. A szakértők szerint a helyszínválasztás biztonsági okokból történt, és a tárgyalásokon területcseréről is szó eshet. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij elutasítja a területi engedményeket.

Főbb pontok

  • 1

    Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozóra készül Alaszkában.

  • 2

    Az európai vezetők és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aggodalmukat fejezték ki a találkozóval kapcsolatban, mivel ők nem vesznek részt rajta.

  • 3

    Trump hónapokkal ezelőtt lehetőséget adott Európának a konfliktus rendezésére, de elégedetlen a válaszokkal.

  • 4

    Trump a piaci erőfelmérés részeként békét teremtett Kongó és Ruanda között, Irán és Izrael között, valamint Azerbajdzsán és Örményország között.

  • 5

    Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere szerint Ukrajnában mindenki belefáradt a háborúba.

  • 6

    Trump Orbán Viktorral beszélt a csúcstalálkozó előtt, mivel Orbán a tárgyalásos rendezést szorgalmazza.

  • 7

    Az alaszkai tárgyalások tétje a fegyvernyugvás vagy békemegállapodás mellett új biztonsági és befolyási zónák kialakítása lehet.

  • 8

    Kosztur András történész, geopolitikai szakértő szerint a találkozó helyszínének választása elsősorban biztonsági és kényelmi okokból történt.

  • 9

    A sajtóhírek szerint Putyin és Trump területcserében állapodhat meg, melynek értelmében az ukrán csapatok feladnák a Donbasz még ellenőrzött részét.

  • 10

    Kína és India az orosz kőolajvásárlásokkal tompították Trump szankciólebegtetéseinek élét.

  • 11

    Volodimir Zelenszkij elfogadhatatlannak nevezte Oroszország javaslatát a Donbasz feladására egy tűzszünet fejében.

Portálok közti különbségek

  • A Magyar Hírlap cikke hangsúlyosabban foglalkozik Donald Trump külpolitikai stratégiájával, különös tekintettel az általa létrehozott békemegállapodásokra (Kongó-Ruanda, Irán-Izrael, azeri-örmény), és Orbán Viktor szerepét emeli ki, mint a tárgyalásos rendezés szorgalmazóját. Az Index cikke részletesebben elemzi az alaszkai találkozó lehetséges geopolitikai következményeit, mint például az új Jalta lehetőségét, és Kosztur András szakértő véleményére támaszkodik a helyszínválasztás és a lehetséges területcsere kapcsán.

  • A Magyar Hírlap erősebben kritizálja az európai vezetőket és Zelenszkijt, „nagyhangú, ám tehetetlen szájhősnek” nevezve őket, és azt állítja, hogy Trump „meg sem hallja az unió huszonhat tagállama által támogatott állásfoglalásokat”. Az Index cikke objektívebben közelít az európai és ukrán álláspontokhoz, megemlítve, hogy „az ukránok, mind az európai államok továbbra is elutasító állásponton vannak” a kiszivárgott hírekkel kapcsolatban, és elemzi, hogy az európaiak hogyan befolyásolhatják Kijevet.

  • A Magyar Hírlap egyértelműen Trumpot állítja a középpontba, mint a béke megteremtőjét, aki „kezébe veszi az ügymenetet”. Az Index árnyaltabban fogalmaz, kiemelve, hogy a találkozó „akár új korszakot is nyithat”, de „könnyen az epizódszerű események sorába süllyedhet, ha eredménytelenül zárul”, és Putyin motivációit is elemzi a találkozóval kapcsolatban.

Frissítve: 2025. 08. 13. 06:10