Újabb földrengés és vulkánkitörés Kamcsatkán

28,1% 6,3% 37,5% 28,1%

A kelet-oroszországi Kamcsatkai-félszigetet újabb nagy erejű, 6,8-as (egyes források szerint 7,0-es) magnitúdójú földrengés rázta meg vasárnap, melyet Petropavlovszki-Kamcsatszkijban is érezni lehetett. A földrengés fészke 279 kilométerre volt a várostól, 25,9 kilométer mélyen. Ez az esemény a július 30-i, 8,8-as erősségű földrengés utórezgései közé tartozik, amely 1952 óta a legerősebb volt a térségben, és a szakértők szerint még hónapokig várhatók utórezgések. Ezzel párhuzamosan kitört a Kraseninnikov vulkán, amely 475-600 éve szunnyadt, és 6000 méter magas hamufelhőt lövellt ki. A hamu a Csendes-óceán felé sodródik, lakott területeket nem veszélyeztet, de légi forgalmi figyelmeztetést adtak ki. Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma szerint a vasárnapi földrengés után legfeljebb 19 centiméter magas szökőár lehetséges a félsziget három járásában, bár a szökőárveszélyt később megszüntették.

Főbb pontok

  • 1

    Vasárnap újabb, 6,8-as (egyes források szerint 7,0-es) magnitúdójú földrengés rázta meg a Kamcsatkai-félszigetet.

  • 2

    A földrengés fészke Petropavlovszk-Kamcsatszkijtól 279 kilométerre, 25,9 kilométer mélyen volt.

  • 3

    A július 30-i, 8,8-as (egyes források szerint 8,7-es) erősségű földrengés 1952 óta a legerősebb volt a térségben, és utórezgések várhatók még hónapokig.

  • 4

    A földrengéseket több kisebb, 5-ös erősségű földmozgás követte.

  • 5

    A Kraseninnikov vulkán kitört, hamufelhője elérte a 6000 méteres magasságot, és keleti irányba, a Csendes-óceán felé sodródott.

  • 6

    A Kraseninnikov vulkán utoljára 1463-ban (±40 év) vagy 1550-ben volt aktív, attól függően, hogy melyik forrást tekintjük.

  • 7

    A vulkánkitörés és a földrengések összefüggésben állhatnak a térség szeizmikus aktivitásával.

  • 8

    A hamufelhő nem veszélyeztet lakott területeket, de figyelmeztetést adtak ki a légi forgalom számára.

  • 9

    Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma szerint a vasárnapi földrengés után legfeljebb 19 centiméter magas szökőár lehetséges a Kamcsatkai-félsziget három járásában, a szökőárveszélyt később megszüntették.

Portálok közti különbségek

  • A Magyar Nemzet és az Origo kiemeli, hogy egy óvoda is összedőlt a földrengés következtében, míg más portálok nem említik ezt a részletet.

  • A Magyar Hírlap és a 24.hu (az egyik cikkben) 600 éves szunnyadási időt említ a Kraseninnikov vulkán esetében, míg a HírTV, Magyar Hang, Pénzcentrum, Menedzsment Fórum, Infostart és Portfolio 475 vagy közel 500 évet, a Blikk és Népszava több mint 500 évet, a Telex 600 évet, a 444 több mint 500 évet, az Economx 600 évet, a HVG több mint 500 évet, az Index 600 évet említ. A pontos évszámok (1463 vs. 1550) eltérnek a források között (pl. Smithsonian Intézet vs. KVERT/Orosz Vulkanológiai és Szeizmológiai Intézet).

  • A Blikk megemlíti, hogy a július 30-i földrengést Magyarországon is érzékelték a műszerek, ami egyedi információ a többi cikkhez képest.

  • Az Economx a Krasenyinnikov vulkánt "szupervulkánnak" nevezi, míg más portálok egyszerűen vulkánként hivatkoznak rá.

  • A Telex (Külföld és Tech & Tudomány kategóriájú cikkei) és a Népszava megemlíti, hogy a Kljucsevszkaja Szopka vulkán is kitört a napokban, míg a többi cikk főként a Kraseninnikovra fókuszál.

  • A 444 (az egyik cikkben) tévesen állítja, hogy a július 30-i földrengést egy vulkán okozta, és azt a Kljucsevszkaja Szopka nevű, ami nem pontos, mivel a földrengések tektonikus mozgások következményei, nem vulkánkitörések.

  • A Pénzcentrum és az Economx reklámokat, illetve pénzügyi kalkulátorra mutató hivatkozásokat tartalmaz a cikk szövegében, ami nem releváns a természeti katasztrófa témájához.

  • A HVG cikke nem tartalmaz teljes szöveget, csak címet és leadet.

Frissítve: 2025. 08. 03. 23:55