Júl 15, 2025 • 10:09

Origo
Júl 15, 2025 • 10:09
Origo
Júl 15, 2025 • 09:33
24.hu
Júl 15, 2025 • 09:09
Menedzsment Fórum
Júl 15, 2025 • 09:09
Piac & Profit
Júl 15, 2025 • 09:06
24.hu
Júl 15, 2025 • 08:51
Portfolio
Júl 15, 2025 • 10:09
Telex
Júl 15, 2025 • 05:35
ATV
A cikkek az Otthon Start programról, egy új, kedvezményes lakáshitelről szólnak, amelyet a kormány vezet be az első lakásukat vásárlók támogatására. Részletezik a program feltételeit, mint például a 3%-os fix kamat, a maximális hitelösszeg (50 millió Ft), a futamidő (max. 25 év) és az önerő (min. 10%). Kiemelik, hogy a hitel azoknak is elérhető lesz, akiknek már van ingatlanuk, de az nem megfelelő méretű vagy nem lakhatási célú, illetve a házastársak közösen is igényelhetik. Az árkorlátot családi házak esetében 150 millió forintra emelték. Az elemzések kitérnek a szükséges jövedelmi szintekre, az 5%-os kamatplafonos hitellel való összehasonlításra, a program ingatlan- és munkaerőpiaci hatásaira, valamint a munkáltatói lakhatási támogatás szerepére. Több cikk is hangsúlyozza, hogy a programnak várhatóan határozott időtartama lesz, és a részletes szabályok még nem ismertek teljesen.
Az Otthon Start programban azok is igényelhetik a kedvezményes hitelt, akiknek már van ingatlanuk, de annak mérete nem megfelelő, vagy nem lakhatási célokat szolgál.
A háztartások közösen is részt vehetnek a programban.
A programnak várhatóan határozott időtartama lesz.
Az árkorlátot 100 millióról 150 millió forintra emelték családi házak esetében, lakásoknál 100 millió forint maradt.
Az Otthon Start hitel várhatóan 2025 szeptemberétől lesz elérhető, fix 3%-os kamattal, maximum 50 millió forintig, 25 éves futamidőre, minimum 10% önerővel.
Az igénylőnek legalább 2 éves TB-jogviszonnyal kell rendelkeznie.
Az „első lakás” feltétel azt jelenti, hogy az igénylőnek nincs és korábban sem volt 50 százalékot elérő tulajdoni hányada lakóingatlanban.
Az ingatlan bármilyen magyarországi címen lehet, használt és újépítésű egyaránt.
Az 5%-os kamatplafonos lakáshitel 2025. április 1. és október 31. között érhető el, 35 év alatti, első lakásvásárlóknak, legfeljebb 60 négyzetméteres, 1,2 millió Ft/nm árú, legalább A+ energetikai besorolású ingatlanra.
Az 5%-os hitelhez nem kapcsolódik életvitelszerű bentlakásra vonatkozó előírás, és nincs visszafizetési kötelezettség.
Az Otthon Start program a munkaerőpiacon is változásokat hozhat, felértékelve a munkáltatói lakhatási támogatást.
A 20-29 éves korcsoport havi nettó átlagkeresete 415 ezer forint, a 30-39 éves korosztályé 489 ezer forint volt 2025 első negyedévében.
Az 50 millió forintos hitel felvételéhez legalább nettó 474 ezer forintos jövedelemre lehet szükség.
A szülők ingatlana pótfedezetként bevonható a hitelügyletbe az önrész minimalizálására.
A lakhatási támogatás adómentes a munkavállalók részéről és kedvező feltételekkel adózik a munkáltatói oldalon.
A 40 év alattiak csupán negyven százaléka rendelkezik saját otthonnal, szemben a 40 év felettiek nyolcvan százalékával.
A programhoz nem kapcsolódnak családalapítási elvárások.
Az Otthon Start és a CSOK Plusz kombinálásához akár 1,2 millió forint nettó igazolt jövedelemre lehet szükség.
A CSOK Plusz jelenlegi szabályai szerint az első közös lakásszerzők esetében az ingatlan bekerülési költsége nem haladhatja meg a 80 millió forintot, ehhez jogszabály-módosítás szükséges.
A Telex, 24.hu és Portfolio cikkek elsősorban az Otthon Start program frissített feltételeire fókuszálnak, kiemelve az ingatlannal már rendelkezők jogosultságát és a közös igénylés lehetőségét, valamint az árkorlát emelését.
Az Origo és Menedzsment Fórum részletesebben összehasonlítja az Otthon Start programot a jelenleg is elérhető 5%-os kamatplafonos lakáshitellel, bemutatva mindkét konstrukció előnyeit és hátrányait, valamint a választhatóság szempontjait.
A 24.hu és Piac & Profit cikkek az Otthon Start program munkaerőpiaci hatásait elemzik, különös tekintettel a munkáltatói lakhatási támogatás szerepére és annak adózási vonzataira.
A Magyar Hírlap a kormányzati kommunikációt tükrözi, Varga-Bajusz Veronika államtitkár nyilatkozataira alapozva, hangsúlyozva a program céljait és a fiatalok lakhatási helyzetét, valamint érinti a Stipendium Peregrinum Ösztöndíjprogramot is.
Az ATV és Pénzcentrum a program pénzügyi vonzatait, különösen a szükséges jövedelmi szinteket és a CSOK Plusz kombinálásának feltételeit vizsgálja, kalkulátorokat és konkrét számításokat is bemutatva.
A Portfolio két cikke részletesebb elemzést nyújt a programról, egy '10 kérdés, 10 válasz' formájában összefoglalva a tudnivalókat, beleértve a törlesztőrészleteket, jövedelemelvárásokat, arbitrázs lehetőségeket és az ingatlanpiaci hatásokat, valamint a 'első lakás vásárló' fogalmának értelmezését.