Ursula von der Leyen túlélte a bizalmatlansági indítványt az Európai Parlamentben
Júl 10, 2025 • 20:52
Magyar Hírlap
Júl 10, 2025 • 20:19
Magyar Hírlap
Júl 10, 2025 • 15:38
Blikk
Júl 10, 2025 • 21:51
Népszava
Júl 10, 2025 • 15:17
Népszava
Júl 10, 2025 • 14:54
ATV
Júl 10, 2025 • 13:53
Telex
Júl 10, 2025 • 13:33
HVG
Az Európai Parlamentben bizalmatlansági indítványt nyújtottak be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ellen a Pfizer-vakcinabeszerzések körüli átláthatatlanság miatt. Az indítványt Gheorghe Piperea román EP-képviselő kezdeményezte, és a Fidesz, valamint a Mi Hazánk képviselői is támogatták. A szavazás során az indítvány elbukott, mivel nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget, így Ursula von der Leyen hivatalban maradt. A szavazás előtt von der Leyen engedményeket tett a szocialista és liberális frakcióknak, hogy biztosítsa támogatásukat. A magyar politikai paletta megosztott volt az ügyben: a kormányközeli pártok von der Leyen távozását szorgalmazták, míg a Tisza Párt elhatárolódott az indítványtól, annak kezdeményezője miatt. Ezzel párhuzamosan Rómában konferenciát tartottak Ukrajna újjáépítéséről, ahol új uniós alap létrehozását jelentették be, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is felszólalt. Emellett az ügyészség elutasította Magyar Péter feljelentését Orbán Viktor ellen, aki állam elleni bűncselekmény feljelentésének elmulasztásával és rémhírterjesztéssel vádolta a miniszterelnököt.
Főbb pontok
-
1
Az Európai Parlament bizalmatlansági indítványt nyújtott be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ellen a Pfizer-vakcinabeszerzések körüli átláthatatlanság miatt.
-
2
Az indítványt Gheorghe Piperea román EP-képviselő kezdeményezte, és 77 képviselő írta alá, főként jobboldali és szélsőjobboldali frakciókból, köztük a Fidesz és a Mi Hazánk képviselői.
-
3
Az indítvány elfogadásához a leadott szavazatok kétharmada és a képviselők abszolút többsége (legalább 361 szavazat) szükséges lett volna.
-
4
A szavazáson 175 képviselő támogatta az indítványt, 360 ellene szavazott, 18-an tartózkodtak, így az indítvány elbukott, és Ursula von der Leyen hivatalban maradt.
-
5
Az Európai Néppárt (EPP), a szocialisták (S&D) és a liberálisok (Renew) többsége von der Leyen mellett állt, miután az EB elnöke engedményeket tett a szociális alapok és a regionális támogatások elosztása terén.
-
6
Magyar Péter és a Tisza Párt elhatárolódott az indítványtól, mivel azt egy magyargyűlölő román párt, az AUR kezdeményezte, bár a Tisza Párt két képviselője, Tarr Zoltán és Dávid Dóra, von der Leyen mellett szavazott.
-
7
Orbán Viktor és a Fidesz-KDNP delegációja nyíltan von der Leyen távozását szorgalmazta, bírálva az EB elnökének háborúpárti, migrációpárti és gazdaságpolitikáját.
-
8
A Nézőpont Intézet felmérése szerint a közép-európai országok többsége (50-55%) negatívan vélekedik Ursula von der Leyenről.
-
9
Rómában Ukrajna újjáépítéséről szóló nemzetközi konferenciát tartottak, ahol Ursula von der Leyen új európai befektetési alap létrehozását jelentette be Ukrajna támogatására.
-
10
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a konferencián kijelentette, hogy csak a baráti országok vehetnek részt Ukrajna újjáépítésében, és bejelentette a védelmi tárcánál várható változásokat, valamint a washingtoni nagykövet leváltását.
-
11
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség elutasította Magyar Péter feljelentését Orbán Viktor ellen rémhírterjesztés és állam elleni bűncselekmény feljelentésének elmulasztása miatt, mondván, a miniszterelnök politikai véleményt fogalmazott meg.
Portálok közti különbségek
-
•
A Mandiner és az Origo cikkek (jobboldali, kormánypárti) hangsúlyozzák Ursula von der Leyen "óriási károkozását", "háborúpárti" és "migrációpárti" politikáját, valamint a "brüsszeli bürokrácia" hibáit. Kiemelik Orbán Viktor és Orbán Balázs kritikáit, és azt, hogy a Tisza Párt "kimentette" von der Leyent, vagy "asszisztált" a terveihez. A Mandiner egy cikke a Nézőpont Intézet felmérésére hivatkozva állítja, hogy Közép-Európa nem szavazna bizalmat von der Leyennek.
-
•
A Menedzsment Fórum, 24.hu, Blikk, Economx, Magyar Hang, Népszava, Telex, ATV, HVG (közép és baloldali, kormánytól független) portálok objektívebben számolnak be a bizalmatlansági indítványról és annak eredményéről. Részletesen ismertetik a Pfizergate botrány hátterét, a szavazás mechanizmusát és a szükséges többséget. Kiemelik, hogy von der Leyen engedményeket tett a szocialistáknak és liberálisoknak a támogatásukért cserébe. Több cikk is foglalkozik Magyar Péter álláspontjával, miszerint a Fidesz egy magyargyűlölő román párttal szavazott együtt, és hogy Orbán Viktor "hazudik" a szavazás tétjéről. A HVG egyenesen "magyargyűlölőkkel, szalonnácikkal és kommunistákkal" hozza egy platformra a Fideszt.
-
•
A Magyar Jelen (szélsőjobboldali, bizonytalanul kormányfüggetlen) portálok a "globalista" erők összefogását emelik ki von der Leyen mögött, és azt, hogy a Mi Hazánk volt az egyetlen magyar párt, amely aláírta az indítványt. Kritizálják a "füstös szobákban megkötött háttéralkut" a szocialistákkal.
-
•
A Magyar Hírlap (jobboldali, kormánypárti) cikkek szintén a "brüsszelita szavazógép" működését és a "vörös lady" hatalomban maradását hangsúlyozzák. Dömötör Csaba nyilatkozatán keresztül az agrárpolitika és az ukrán bővítés költségei közötti összefüggésre hívják fel a figyelmet, bírálva a Tisza Pártot, amiért a "weberi nagykoalíció" része.
-
•
A Magyar Péter feljelentésével kapcsolatos cikkek (Telex, 24.hu, Blikk, Index, Népszava, Kontroll, Piac & Profit, Mandiner) részletesen beszámolnak az ügyészségi döntésről, miszerint Orbán Viktor kijelentései politikai véleménynek minősülnek. Magyar Péter panaszt nyújt be a döntés ellen, és hangsúlyozza, hogy Orbán állításai tényállítások voltak, amelyek valóságtartalma ellenőrizhető. A kormányközeli Mandiner és Kontroll portálok az ügyészség döntését tényként közlik, míg a független portálok Magyar Péter kritikáját is részletesen bemutatják.
Címkék
Fidesz
Donald Trump
Egyesült Államok
Orbán Viktor
Magyarország
Brüsszel
Ukrajna
Németország
Magyar Péter
Tisza Párt
Európai Bizottság
Európa
Vlagyimir Putyin
Volodimir Zelenszkij