Vegyes fogadtatású EU-USA kereskedelmi megállapodás született
Júl 28, 2025 • 19:24
Magyar Jelen
Júl 28, 2025 • 17:30
Pénzcentrum
Júl 28, 2025 • 17:19
Privátbankár
Júl 28, 2025 • 19:15
Telex
Júl 28, 2025 • 17:00
Népszava
Júl 28, 2025 • 14:54
ATV
Az Egyesült Államok és az Európai Unió kereskedelmi megállapodást kötött, amelynek értelmében az EU-ból érkező áruk többségére 15%-os vámot vetnek ki az USA-ban. Az EU cserébe jelentős mennyiségű amerikai energiát és katonai felszerelést vásárol, valamint beruházásokat eszközöl az USA-ban. A megállapodás vegyes reakciókat váltott ki: míg egyesek a súlyosabb vámháború elkerülését és a stabilitás megteremtését emelik ki, mások, különösen a magyar kormányzati szereplők és a német iparszövetségek, az EU számára hátrányosnak és egyoldalúnak tartják az egyezséget, hangsúlyozva annak negatív gazdasági következményeit, különösen az autóipar és a gyógyszeripar számára. A forint árfolyama gyengüléssel reagált a dollár erősödése miatt.
Főbb pontok
-
1
Az Egyesült Államok és az Európai Unió kereskedelmi megállapodást kötött, melynek értelmében az EU-ból érkező áruk többségére 15%-os vámot vetnek ki az USA-ban.
-
2
Az EU vállalta, hogy 750 milliárd dollár értékben vásárol amerikai energiát (LNG, olaj, nukleáris üzemanyag) és 600 milliárd dollárt fektet be az USA-ban, valamint növeli az amerikai katonai felszerelések importját.
-
3
A megállapodás célja az orosz energiafüggőség csökkentése és a transzatlanti kereskedelmi feszültségek enyhítése.
-
4
Az autóipari vámok a korábbi 27,5%-ról 15%-ra csökkennek az európai export esetében, míg az amerikai autókra kivetett uniós vám 10%-ról 0%-ra mérséklődik.
-
5
Számos stratégiai termék (repülőgépek, alkatrészek, bizonyos vegyszerek, generikus gyógyszerek, félvezetőgyártó berendezések, mezőgazdasági termékek, nyersanyagok) vámmentes marad.
-
6
Az acél- és alumíniumtermékekre továbbra is 50%-os vám vonatkozik az USA-ban, de kvótarendszert terveznek.
-
7
Az egyezményt sokan kritizálják Európában, különösen Magyarország és Franciaország, valamint a német iparszövetségek, akik szerint az EU hátrányos helyzetbe került, és a megállapodás egyoldalúan az USA-nak kedvez.
-
8
Orbán Viktor és Szijjártó Péter szerint a megállapodás az Európai Bizottság kudarcát jelzi, és sürgős vezetőségváltásra van szükség Brüsszelben.
-
9
A német iparszövetség (BDI) szerint a 15%-os vám is hatalmas negatív hatással lesz az exportorientált német iparra, és milliárdos veszteségeket okozhat.
-
10
Elemzők szerint a megállapodás rövid távon csökkenti a bizonytalanságot, de hosszú távon rontja Európa versenyképességét és jólétét, különösen a német és ezáltal a magyar gazdaságra nézve.
-
11
A forint árfolyama gyengüléssel reagált a megállapodásra, elsősorban a dollár erősödése miatt.
-
12
Az amerikai energiacégek részvényei jelentősen erősödtek a bejelentés hatására.
-
13
Maroš Šefčovič, az EU kereskedelmi biztosa szerint a megállapodás nem csak a kereskedelemről, hanem szélesebb geopolitikai kérdésekről, így Ukrajna támogatásáról is szól.
Portálok közti különbségek
-
•
A Magyar Hírlap, Mandiner, Magyar Jelen, Origo, Demokrata, Magyar Nemzet és Világ Gazdaság cikkek jellemzően kritikus hangnemben számolnak be a megállapodásról, hangsúlyozva annak hátrányait az EU számára, különösen a magyar kormányzati szereplők (Orbán Viktor, Szijjártó Péter, Orbán Balázs) és orosz tisztviselők (Medvegyev, Lavrov) nyilatkozatait kiemelve. Ezek a portálok gyakran 'vereségként', 'megalázóként' vagy 'katasztrófaként' értékelik az egyezséget, és a brüsszeli vezetés alkalmatlanságát hangsúlyozzák.
-
•
A Telex, Népszava, HVG, ATV, Infostart, Economx, Portfolio, Privátbankár és Magyar Hang cikkek árnyaltabb képet festenek. Bár elismerik, hogy a megállapodás nem ideális az EU számára és sokan kritizálják, hangsúlyozzák, hogy a 30-50%-os eredeti fenyegetésekhez képest a 15%-os vám mégis 'kármentő' vagy 'elviselhető kompromisszum', és elkerült egy súlyosabb kereskedelmi háborút. Ezek a portálok gyakrabban idéznek gazdasági elemzőket (pl. Móró Tamás, Árokszállási Zoltán, Carsten Brzeski, Kristina Clifton), akik a bizonytalanság csökkenését és a piaci stabilitást emelik ki pozitívumként, még ha a hosszú távú hatások aggasztóak is.
-
•
A kormányközeli és szélsőjobboldali portálok (Magyar Hírlap, Mandiner, Magyar Jelen, Origo, Demokrata, Magyar Nemzet) kiemelten foglalkoznak azzal, hogy az EU-nak amerikai energiát és fegyvereket kell vásárolnia, és ezt az oroszellenes politikával, illetve Ukrajna támogatásával hozzák összefüggésbe, mint a megállapodás 'valódi célját'. A független és baloldali portálok (Telex, HVG, ATV, Népszava) is említik az energiavásárlást, de kevésbé hangsúlyozzák a geopolitikai motivációt, inkább a gazdasági hatásokra koncentrálnak.
-
•
A forint árfolyamának alakulásáról szóló cikkek (Economx, Portfolio, Privátbankár, Menedzsment Fórum, Világ Gazdaság) általában objektíven mutatják be a gyengülést, és a dollár erősödésével magyarázzák, függetlenül a megállapodás tartalmától. A kormányközeli Mandiner azonban a forint gyengülését is a megállapodás negatív hatásaként értelmezi, és 'Trump tarolt, nekünk pedig nem árt lépést tartanunk' címmel keretezi.
-
•
A német reakciók bemutatásában is vannak különbségek: míg a kormányközeli portálok (pl. Mandiner, Magyar Hírlap, Demokrata, Magyar Nemzet) kiemelik a német iparszövetségek (BDI, VDA, VCI) 'katasztrofális' vagy 'fájdalmas' értékeléseit, addig a független és baloldali portálok (pl. Telex, HVG, ATV, Népszava) kiegyensúlyozottabban mutatják be a német kancellár (Friedrich Merz) és pénzügyminiszter (Lars Klingbeil) pozitívabb, megkönnyebbült reakcióit is, akik a súlyosabb kereskedelmi háború elkerülését hangsúlyozzák.
Címkék
Index
Budapest
Donald Trump
Egyesült Államok
Orbán Viktor
Magyarország
Brüsszel
Ukrajna
Németország
Kína
Oroszország
Európai Bizottság
Európai Unió
Európa
Franciaország