Vegyes fogadtatású USA-EU vámmegállapodás: aggodalmak Európa gazdasági versenyképessége miatt

1,5% 48,5% 9,1% 31,8% 9,1%

Az Európai Unió és az Egyesült Államok között létrejött kereskedelmi megállapodás értelmében az amerikai piacra érkező európai termékekre 15 százalékos vámot vetnek ki, kivéve az acélt és alumíniumot, amelyekre továbbra is 50 százalékos vám vonatkozik. Az EU emellett jelentős amerikai energia- és hadiipari termékvásárlásokat, valamint beruházásokat vállalt az Egyesült Államokban. A megállapodás vegyes reakciókat váltott ki: míg egyesek, mint a német kancellár és az olasz miniszterelnök, a stabilitás és a súlyosabb vámháború elkerülése miatt pozitívan értékelik, addig számos európai gazdasági szereplő, elemző és magyar politikus (Orbán Viktor, Szijjártó Péter) szerint az egyezség hátrányos Európára nézve, egyoldalú, és Ursula von der Leyen gyenge tárgyalópartnernek bizonyult. A német iparszövetség „katasztrofálisnak” nevezte a megállapodást, gazdasági veszteségeket prognosztizálva, különösen az autóipar számára. A forint árfolyama gyengült a dollár erősödésével párhuzamosan, bár a piac már beárazta a megállapodást.

Főbb pontok

  • 1

    Az Európai Unió és az Egyesült Államok keretmegállapodást kötött a kereskedelmi kérdésekben, amelynek értelmében az amerikai piacra érkező európai importtermékekre (autók, félvezetők, gyógyszeripari termékek) egységesen 15 százalékos vámot vetnek ki.

  • 2

    A megállapodás nem érinti az acélra és alumíniumra továbbra is érvényben lévő 50 százalékos vámokat.

  • 3

    Az EU vállalta, hogy 750 milliárd dollár értékben vásárol amerikai energiát (főként LNG-t és nukleáris üzemanyagot), és 600 milliárd dollárral növeli az Egyesült Államokban történő beruházásait, valamint amerikai katonai felszereléseket is vásárol.

  • 4

    Számos európai gazdasági szereplő és elemző, köztük a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK), a Német Iparszövetség (BDI), a Német Külkereskedelmi Szövetség (BGA) és a Vegyipari Szövetség (VCI) kritikusan fogadta a megállapodást, aggódva Európa versenyképességének csökkenése miatt.

  • 5

    A német Ifo gazdaságkutató intézet felmérése szerint a német exportvárakozások két éves csúcsra emelkedtek a megállapodás előtt, de az egyezség után a német GDP 0,15 százalékos csökkenését prognosztizálják.

  • 6

    Magyar politikusok, mint Orbán Viktor miniszterelnök, Szijjártó Péter külügyminiszter és Orbán Balázs politikai igazgató, élesen bírálták a megállapodást, azt állítva, hogy az hátrányos az EU-ra nézve, és Ursula von der Leyen gyenge tárgyalópartnernek bizonyult.

  • 7

    Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és Friedrich Merz német kancellár óvatosan, de alapvetően pozitívan értékelték a megállapodást, hangsúlyozva, hogy az elkerülte a súlyosabb kereskedelmi konfliktust és stabilitást hoz.

  • 8

    A tőzsdék többsége pozitívan reagált a megállapodás hírére, az európai részvényindexek emelkedtek, míg a forint gyengült a dollárral szemben.

  • 9

    Az elemzők szerint a megállapodás rövid távon stabilitást hoz, de hosszú távú hatásai és az egyoldalú engedmények miatt aggodalmak merültek fel.

Portálok közti különbségek

  • A Magyar Nemzet és az Origo (jobboldali, kormányközeli) cikkek hangsúlyozzák, hogy Donald Trump győzött a tárgyalásokon, és Brüsszel rossz megállapodást kötött, amely hátrányos Európára nézve. Kiemelik, hogy az Egyesült Királyság jobb feltételeket kapott, és bírálják Ursula von der Leyen tárgyalási képességeit, valamint az EU ideológiai alapú döntéshozatalát.

  • A Portfolio (közép, nem kormányfüggetlen) cikkek elemzői véleményeket idéznek, amelyek szintén Trump győzelmének tekintik a megállapodást, de megjegyzik, hogy a 15%-os vám még mindig jobb, mint a korábban fenyegető 30-50%-os tarifa. A forint árfolyamára gyakorolt hatásokat is vizsgálják, jelezve, hogy a bizonytalanság megszűnése rövid távon pozitív, de hosszú távon kedvezőtlen lehet a forint szempontjából.

  • A Privátbankár és a Menedzsment Fórum (közép, kormányfüggetlen) cikkek vegyes reakciókat mutatnak be. Egyrészt említik a német exportvárakozások javulását a megállapodás előtt, másrészt idézik a német iparszövetség kritikáját, de Merz kancellár pozitív értékelését is. A tőzsdei reakciókat is bemutatják, kiemelve az emelkedést.

  • A Magyar Hírlap, Demokrata, Mandiner és Infostart (jobboldali, kormányközeli) cikkek a magyar kormányzati álláspontot tükrözik, miszerint a megállapodás az EU számára vereség, és Orbán Viktor, valamint Szijjártó Péter élesen bírálják Ursula von der Leyent és a brüsszeli vezetést. Kiemelik, hogy az EU-nak sürgős vezetőségváltásra van szüksége.

  • A HVG és a Telex (baloldali, kormányfüggetlen) cikkek szintén kritikus hangot ütnek meg az EU számára hátrányos megállapodással kapcsolatban, idézve a német iparszövetség és a Kiel Institute for the World Economy elemzéseit, amelyek gazdasági veszteségeket prognosztizálnak Németország és az EU számára. A HVG a Financial Times elemzését is említi, amely szerint az EU elég erős lett volna, hogy ne adjon engedményeket.

  • A Világ Gazdaság (jobboldali, nem kormányfüggetlen) cikkek szélesebb spektrumot mutatnak be, a forint árfolyamának alakulásától kezdve a német ipari várakozásokon át a nemzetközi kritikákig. Több cikk is kiemeli, hogy a megállapodás egyoldalúan kedvez az USA-nak, és jelentős versenyhátrányt okoz Európának, de egyes cseh és olasz politikusok pozitívan értékelik a stabilitás szempontjából.

Címkék

Fidesz-KDNP
Donald Trump Kép Donald Trump
Egyesült Államok Kép Egyesült Államok
Izrael Kép Izrael
Szijjártó Péter
Orbán Viktor Kép Orbán Viktor
Magyarország Kép Magyarország
Brüsszel Kép Brüsszel
Németország Kép Németország
Washington
Kína Kép Kína
Európai Unió Kép Európai Unió
Menczer Tamás
Ursula von der Leyen
Európai Bizottság Kép Európai Bizottság
Orbán Balázs
Európa Kép Európa
Franciaország Kép Franciaország
Nagy-Britannia
Japán
Szingapúr
Skócia
Texas
Reuters
Mexikó
ING
Olaszország
Amazon
Friedrich Merz
Európai Parlament
Csehország
Giorgia Meloni
Volkswagen
Audi
Gáza
Apple
Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány
Howard Lutnick
Stockholm
Louisiana
Matteo Salvini
Porsche
BMW
Indonézia
Antonio Tajani
Tatár Mihály
Sydney
Microsoft
Mercosur
MBH Elemzési Centrum
Volvo
Clemens Fuest
Mercedes-Benz
Kiszelly Zoltán
Maroš Šefčovič
Nemzeti Gazdasági Tanács
Rotterdam
Bank of Japan
Addisz-Abeba
Kereskedelmi Világszervezet
Kieli Világgazdasági Intézet
Német Iparszövetség (BDI)
Hildegard Müller
Lars Klingbeil
François Bayrou
Prashant Newnaha
TD Securities
Századvég Alapítvány
MUFG
Federal Reserve (Fed)
IG
Carsten Brzeski
Lega
Helena Melnikov
Bloomberg Intelligence
Dirk Jandura
Bernd Lange
Tony Sycamore
Cseh Statisztikai Hivatal
Commonwealth Bank of Australia
Forza Italia
Turnberry
Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK)
Wolfgang Niedermark
Wolfgang Grosse Entrup
Ulrike Malmendier
Michael Hüther
Moritz Schularick
Német Külkereskedelmi Szövetség (BGA)
Vegyipari Szövetség (VCI)
Német Gazdaságkutató Intézet (IW)
Kiel Institute for the World Economy (IfW)
Leibniz Gazdaságkutató Intézet
Klaus Wohlrabe
ifo Intézet
Carsten Nickel
Lukás Vlcek
Lukás Kovanda
Trinity Bank
Dominik Strouhal
VDA (Verband der Automobilindustrie e. V.)
Johannes Varwick
Velina Tchakarova
Kristina Clifton
Frissítve: 2025. 07. 28. 12:51